Soros György piros sarok, Erdogan kék sarok – pont úgy, mint Magyarországon – így értékelte Orbán Viktor a törökországi választást, Erdoganért pedig még imádkozott is. A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek pont annyi köze van az uniós elnökséghez, mint az eszkimó parlamentnek, Varga Mihálynál pedig biztonságban érzi az országot.
Tovább lassult az eurózóna inflációja, most negyedakkora, mint a magyar.
Az egész világon is csak Dél-Koreában érzik rosszabbnak a helyzetet az emberek – derül ki egy kutatásból.
Hipermarketek helyett diszkontokba terelődött át a kiskereskedelmi forgalom az infláció hatására – ezt tükrözi a Trade Magazin most kiadott bolti ranglistája.
Ezek a tájékoztatók váltják a hatósági áras plakátokat.
Minél jobban drágulnak az élelmiszerek, annál többet lopnak a boltokból.
A másfél évtizede működő, több millió felhasználót kiszolgáló RARBG torrentoldal üzemeltetői a megszűnés okaként számos tényezőt megneveztek, a koronavírustól a háborúig.
Úgy tűnik, egyelőre csak a könnyebb feladaton van túl az újjáválasztott török elnök, akinek most minden mozdulatát lélegzet-visszafojtva várják az elemzők. A fő kérdés, hogy hoz-e fordulatot a gazdaságpolitikájában és így megnyugvást az újabb győzelem vagy kitart eddigi, országát lassan csődbe vivő, ám választásokat nyerő politika mellett.
Bár a 2024-re tervezett négyszázalékos gazdasági növekedés és hatszázalékos infláció adna némi mozgásteret a kormánynak, a költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szűkmarkú, és dacol az észszerű uniós javaslatokkal.
Csomagonként különböző mértékben, de minden esetben jelentősen drágul az Apple felhőtárhelye hazánkban. Az egyik esetben, aki eddig 2990 forintot fizetett, az mostantól havi 4490 forintért kapja csak meg ugyanazt a szolgáltatást.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Beadta a kormány a 2024-es költségvetés tervezetét, Varga Mihály pedig sajtótájékoztatón beszélt a részletekről. 6 százalékos inflációval számol a kormány 2024-re. A honvédelmi alapba másfélszer annyi pénzt tesznek bele, mint idén, a rezsialapba feleannyit.
Lényegesen többe kerül a szállás, az étkezés és a strandolás is, mint egy évvel korábban.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Az infláció nem kímélte ezt a terméket sem.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
A szlovén autópályakezelő június 15-én vagy július 1-jén tervezi bevezetni az új díjakat.
A jegybank június végi inflációs jelentése lehet mértékadó arra vonatkozóan, hogy hozzá kell-e nyúlni a bérekhez.
Ötven magyar cégvezetőből egy azt gondolja, hogy nyárra 2 százalékos lesz az infláció.
Csökken a GDP, miközben az infláció továbbra is extrémen magas: Magyarország is megérkezett a stagfláció nem túl vidám időszakába. Vannak ugyan ennél sokkal rosszabb gazdasági helyzetek is – például mindenképp jobban jártunk, mint ha hiperinfláció lenne –, de mégis különlegesnek számít ez az állapot: a krízisek változatos fajtái közül ez az, amelyre a legnehezebb megtalálni a megoldást.
