Rendesen kaszáltak a tejüzemek, míg a boltban csillagászati árat fizettünk a tejtermékekért

Az utolsó békeév óta eltelt három évben a tejtermékek ára megduplázódott: míg 2022 közepéig csak araszolgattak felfelé, addig tavaly nyártól a tejért már havonta kellett 20 forinttal is többet fizetni. Az árak gyártónként is eltérően alakultak, van olyan márka, amelyért a többi jócskán megdrágult terméknél is legalább 20-30 százalékkal többet kell fizetnünk. A KSH adatai szerint márciustól már némi árcsökkenés tapasztalható, de ez az árszint a 2022. januárinak még mindig inkább a kétszerese.

Az élelmiszer-inflációért a kiskereskedelmet okolták, mondván az árstopos termékeken keletkezett veszteségüket úgy kompenzálják, hogy azt szétterítik más termékeken. A nagy áruházláncok többsége mégis csökkenő profittal zárta a 2022-es évet, szemben a legnagyobb élelmiszer-feldolgozókkal, így a tejüzemek sem panaszkodhatnak. A Sole-Mizo Zrt. megháromszorozta a nyereségét, a tavalyelőtti 832 milliós adózott eredményét 2,7 milliárdra tornázta fel, a Naszálytej megtízszerezte a nyereségét. A nagyobbak közül az Alföldi Tej produkált negatív eredményt, de a tavalyelőtti 1,8 milliárdos veszteségét ez a cég is javította 1,4 milliárdra. Az Alföldi Tej Kft 2016-ban megvásárolta a Friesland Campina debreceni üzemét, majd 4,8 milliárd forint állami támogatással együtt 15 milliárdos fejlesztést hajtottak végre, 2020-ban fejezték be a beruházást, az esedékes törlesztőrészlet 1,4 milliárd forint, tehát alighanem a veszteség ennek tudható be.

Itt azért azt is hozzá kell tenni gyorsan, hogy még a Matolcsy-féle jelentésekben is rosszul teljesítőként emlegetik az élelmiszeripart, így az árbevételarányos 2 százalékos profit valójában nem is rossz, bár nem mindegy, hogy mivel érték el a jobb eredményeket.

Termelés a szegedi Sole-Mizo tejüzemben

Karnok Csaba

A költségeik ugyanis nekik is növekedtek. Mindjárt a tejé, ahol az átadási árak emelését azzal indokolták a tejüzemek, hogy a nyerstej, az energiaárak, és a bérek is nőttek. Így a feldolgozók anyagköltségei is legalább 50 százalékkal magasabbak voltak, a bérekre 10-15 százalékkal fizettek többet 2022-ben, mint az előző évben. A gáz ára a kétszeresére nőtt, a villamos energiáé 5-8-szorosára, attól függően, melyik cégnek hogy sikerült megkötni a szerződéseit.

A jelek szerint azonban áraikban érvényesíteni tudták, az árbevételük alaposan kilőtt: a Sole-Mizo belföldön 18 milliárd forinttal, külföldön 13 milliárd forinttal növelte értékesítését, ami 44, illetve 30 százalékos bővülés. A Naszálytejnél az importból 10 milliárddal (48 százalékkal), az exportból 300 millióval (80 százalékkal) folyt be több pénz a tavalyinál. Az Alföldi Tej Kft. belföldi értékesítése 75,8 milliárdot tett ki, ami 43 százalékkal több a tavalyinál, exportból 36 százalékkal jutott több bevételhez. Az alapanyagért ez a cég is 43 százalékkal többet fizetett, a vállalatnak az energiára is háromszor annyi ment el, mint 2021-ben, 2,4 milliárd helyett tavaly 7,9 milliárd energiaszámlát fizettek. A holland FrieslandCampina 26 százalékkal növelte az adózott eredményét, ez majdnem négymilliárdos adózott profitot jelent, miközben a cég értékesítési árbevétele 37-ről 46 milliárdra nőtt.

A cégek jellemzően nem vettek osztalékot a vállalkozásaikból, erre magyarázat lehet az, hogy a 2023-as év sem ígérkezik könnyűnek, még úgy sem, hogy a nyerstej a tavalyi csúcs felére esett vissza, és most már 20 százalékkal olcsóbb, mint 12 hónappal ezelőtt.

Tejesdobozokat pakoló dolgozó az Alföldi tej székesfehérvári üzemében

MTI / Bodnár Boglárka

Az alapanyagköltségeket jelentős részben a nyerstej felvásárlása teszi ki, a nemzetközi árak pedig a tavalyi évben magasak voltak. Ennek megfelelően a tejtermelő gazdaságok, annak ellenére, hogy a takarmányárak is az egekben voltak, a feldolgozókhoz hasonlóan jó évet zártak. A Mészáros Lőrinc agrárcsoportjához tartozó Sárvári Mezőgazdasági Zrt. is majdnem megduplázta a nyereségét, a tavalyelőtti 703 millióról nőtt 1,3 milliárd forintra. Az árbevételük 25 százalékkal, 3,8 milliárdról 4,7 milliárdra nőtt. Míg a bevételüknek a 48,5 százaléka származott a tejtermelésből 2021-ben, addig 2022-ben már a 62,9 százaléka folyt be ebből. A nyereségnövekedés egyik eleme lehet, hogy a belföldi értékesítésük csökkent, míg exportból 1,1 milliárd forinttal több folyt be. A beszámolóból az nem derül ki, hogy a nyerstejet adták-e el külföldön, és ebből származik-e a többletbevétel, de szakipari körökből úgy tudjuk, hogy a nyerstej nemzetközi piaci árának növekedése miatt megérte kivinni a feldolgozatlan tejet, ugyanis a hazai termelői árak mindig hónapok múltával követik le az európai felvásárlási árakat.

Ha valamely cég akkor adott el külföldön nyerstejet, amikor itthon még nem igazodott az ár a nemzetközi árszinthez, akkor gyakorlatilag nulla hozzáadott értékkel 20-30 százalékos többletet érhetett el. Nyilván nem minden tejtermelő jött ki jól a tavalyi évből, de a tejtermeléssel és vegyesgazdálkodással foglalkozó Hód-Mezőgazda Zrt. 40 százalékkal növelte a profitját, és a kifejezetten tejtermelő Makói Hagymakertész Kft. is az elmúlt öt év legjobb eredményét produkálta.

Mi kerül a trappista sajtban 4000 forintba, ha magyar termék?

Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat?

A GVH januárban indított gyorsított eljárást a tejpiaci viszonyok felderítésére, ezt május elején zárta le. A jelentésben, igaz, a trappista árszintjét részletezve, de kiemelték, hogy bár a kiskereskedelem is a korábbiaknál nagyobb árréssel dolgozott a tavalyi évben, de ez önmagában nem indokolná a fogyasztói árak tapasztalt emelkedését. Azt kifogásolta a GVH, hogy az ágazat szakmai szervezete, a Tej Terméktanács a nyerstej felvásárlásakor olyan árképletet alkalmaz, amely előrevetíti a tejtermékek további drágulását. A Tej Terméktanács úgy reagált a jelentésre, hogy az árprognózisuk lehet, hogy nem megfelelő, de 10 évvel ezelőtt a GVH azt nem kifogásolta.

A hazai piac nem képes függetlenül működni a nemzetközi piactól, ha a hazai árak nem követnék le a külföldön elismert árakat, akkor nem maradna itthon nyerstej, holott így is annak 10 százalékát kamionokban kiviszik.