„Az egész török gazdaságot ellenőrizheti Mehmet Simsek” – nyilatkozta a CNBC gazdasági televíziónak a BlueBay vagyonkezelő vezető menedzsere. Timothy Ash szerint jelenleg a török gazdaság a szakadék szélén áll, és onnan kell visszahúznia az új pénzügyminiszternek.

Mehmet Simsek korábban már volt pénzügyminiszter, sőt miniszterelnök-helyettes is Ankarában Recep Tayyip Erdogan felfelé ívelő korszakában. Erdogan húsz éve áll Törökország élén, kezdetben kormányfő volt, majd elnök, újraválasztása után még öt évig állhat az ország élén. Egyre nagyobb hatalmat összpontosít a kezében, és megpróbálta a gazdaságot is közvetlenül irányítani, de ebben kudarcot vallott. Az infláció tavaly meghaladta a 80%-ot, idén ez a felére csökkent, de még mindig nagyon magas.

Az elnökválasztás megnyerése után Erdogan első számú feladatának nevezte az infláció megfékezését. Az árak jelentős részben azért szabadultak el Törökországban, mert Erdogan unortodox pénzügyi politikát folytatott: infláció idején a nemzeti bank nem emelte, hanem csökkentette a kamatlábat. Ennek az volt az oka, hogy Erdogan a választások előtt recessziótól tartott, ha a nemzeti bank emelte volna a kamatlábat. Most, hogy felhatalmazást kapott újabb öt évre, visszatérhet a hagyományos pénzügyi politikához. Legalábbis így véli a Goldman Sachs: „azt gondoljuk, hogy Mehmet Simsek kinevezése a pénzügyminiszteri posztra növelheti annak esélyét, hogy Törökország pénzügyi politikája egyre inkább ortodox irányba fordul”.

A választást megnyerte, de az igazi feladat csak most jön Erdogan számára

Úgy tűnik, egyelőre csak a könnyebb feladaton van túl az újjáválasztott török elnök, akinek most minden mozdulatát lélegzet-visszafojtva várják az elemzők. A fő kérdés, hogy hoz-e fordulatot a gazdaságpolitikájában és így megnyugvást az újabb győzelem vagy kitart eddigi, országát lassan csődbe vivő, ám választásokat nyerő politika mellett.

Merre tart a török líra?

Az elmúlt évek unortodox pénzügyi politikája katasztrofális következménnyel járt a török líra számára: a dollárhoz képest permanensen leértékelődött. Az év elején egy dollár még 18 török lírát ért, Erdogan választási sikere után már 21-et. A Goldman Sachs szerint idén folytatódhat ez a folyamat: 28 líra lehet az árfolyam decemberben.

Az állandó leértékelődés jót tett az exportnak és a turizmusnak, de a lakosság életszínvonalát tragikusan érintette, hiszen az infláció elvitte az elmúlt évek megtakarításainak értékét. Erdogan ezért is tartott a választástól, amelyet végül is behúzott, mert demagóg módon 45%-os fizetésemelést ígért az állami alkalmazottaknak és ingyenes földgázszolgáltatást a szegényebb családoknak.

Ilyen körülmények között az új pénzügyminiszter nem tehet csodákat: „Mehmet Simsek nem hajthat végre teljes fordulatot, legfeljebb megpróbálhat javítani a trenden” – mondja a Teneo kutatási igazgatója. Wolfgango Piccoli szerint „Nagy kérdés, hogy Erdogan elnök meddig tolerál egy új pénzügyi politikát? A török államfő számára Simsek kinevezése csak egy trükk arra, hogy időt nyerjen.”

Mehmet Simsek 2018-ban mondott le a gazdaságot irányító miniszterelnök-helyettes posztjáról, utána kezdődött a török líra mélyrepülése, amely mindmáig tart. A politikus utóda a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes posztján Cevdet Yilmaz alelnök lesz az új szereposztás szerint.

Erdogan szinte az egész kormányát lecserélte a megnyert választás után: a titkosszolgálat főnökét nevezte ki például külügyminiszternek. Törökország közvetítő szerepet próbál játszani Oroszország és Ukrajna között, miközben rendkívül mértékben profitál a háborúból: Moszkva elsősorban Erdogan segítségével játssza ki a nyugati szankciókat.

Mit mond az új pénzügyminiszter?

„Drámai mértékben változtatnunk kell a gazdaságpolitikánkon, ha meg akarjuk fékezni az inflációt“ – mondta vasárnapi sajtóértekezletén Mehmet Simsek. Hangsúlyozta: „Törökországnak nincsen más választása, mint hogy visszatérjen a racionális alapokhoz. A fő célunk az árak stabilitása, egy számjegyű inflációt akarunk elérni.”

Ez utóbbit nem az év végére jósolja a török pénzügyminiszter, mint Orbán Viktor Magyarországon, hanem csak középtávon próbálja ezt megvalósítani. A probléma az, hogy az infláció tavaly rekordot döntött 85%-kal, de ez a hivatalos adat, a valóságban még rosszabb a helyzet – írja a brüsszeli Politico arra emlékeztetve, hogy az ellenzék szerint az infláció mértéke tavaly meghaladta a 100%-ot is Törökországban.

„Erdogan megnyerte a választást, most visszatérhet az ortodox útra” – állítja Karabekir Akkoyonlu, a London School of Economics tanára, aki szerint „Simsek pénzügyminiszter szigoríthat a gazdaságpolitikán, amely a választások megnyeréséhez kellett korábban Törökországban”.