Nem Brüsszel dolga, kezdjük így – mondta Orbán Viktor, arra a brüsszeli javaslatra, hogy a kormány vezesse ki a rezsicsökkentést. Szerinte Brüsszel megszorítást kér, ez pedig a nyugdíjasokat és a családokat teszi tönkre. Olyasmit kérnek, ami ellen több mint 13 éve harcolok – mondta. Szerinte nem egyedül hadakozik Brüsszel ellen, hanem mögöttük állnak a magyarok is, harca támogatottsága pedig messze túlnyúlik a pártokon, szerinte a baloldali nyugdíjasok is támogatják. Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem az élet húsbavágó kérdése – mondta.

Magyarországnak ezt udvariasan meg kell köszönni, ékesszóló bla-bla nyelven – mondta. Szerinte vannak Brüsszelben okos emberek, néhány dolgot meg kell fogadni tőlük is. A költségvetés azonban nemzeti hatáskör.

Az unió két dolgot kérhet számon, ebbe beletörődtünk: ez a költségvetési hiány mértéke, valamint az államadósság csökkentése a nemzeti össztermék 60%-a alá. A 2024-es költségvetésben mindkettő csökkenni fog, Orbán szerint viszont nem azért, mert Brüsszel követeli, hanem mert a magyar gazdaság is azt követeli, hogy fegyelmezetten gazdálkodjanak. Háborús időket élünk, védekezni kell – mondta. Szerinte meg kell védeni a munkahelyeket, a nyugdíjak értékét. Ha nem lenne háború, akkor ez egy sokkal boldogabb költségvetés lenne, de így sem lehetünk elégedetlenek – összegzett a miniszterelnök.

Szerinte több cél is kell a költségvetésben. Orbán azt mondta, Varga Mihálynak pénzügyminiszterként nincs párja, egyedül Andrej Babissal tudja összevetni. Én biztonságban érzem az országot, amikor Varga Mihály hozza a költségvetést – mondta. Háborús, inflációs időket élünk, a költségvetés kénytelen arra építeni, hogy a háború elhúzódik, de amit lehetett, azt a pénzügyminiszter ebből kihozta – mondta.

Megfelezik a rezsivédelmi alapot, elkezdik kivezetni a különadókat: bemutatták a 2024-es költségvetést

Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés?

22 százalék alatt vagyunk remélem – mondta az inflációról Orbán. Szerinte most a háború energiája lökte fel az inflációt, mindennek megnőtt az ára. Az infláció magától nem fog lejönni, az nem így van, azellen harcolni kell, le kell törni. Szerinte az egy nagyon komoly vállalása a kormánynak, hogy egy számjegyűre törik le év végére. Óriási pechünk van – mondta Orbán, hiszen a háború elsődleges hatása az energiaárak növekedése. Az oroszokat ki akarják szorítani a szektorból, Magyarország dinamikusan fejlődő ország, amihez energia kell, az energiaárak növekedésének komoly következményei lesznek – mondta. Ha Paks II. már nyithatna, akkor hátradőlhetnénk szerinte. A napenergia fontosságát is hangsúlyozta, de szerinte az atomerőműnek csak a nukleáris fűtőanyag kellene.

Paksot viszont itthonról fúrják Brüsszelben – jelentette ki, szerinte ezért csúszott meg a beruházás. Ha meglett volna Paks, sokkal könnyebben viselnénk a mostani helyzet is.

Év végére viszont ha a fene fenét eszik is, akkor is egy számjegyű kell legyen az infláció, 2024-re pedig 6%-os inflációval számolunk

– mondta. Szerinte ha béke lenne vagy legalább béketárgyalás, akkor könnyebb lenne a helyzet.

A háború legnagyobb vesztesei nem azok viszont Orbán szerint, ahol magasak az energiaárak, hanem azok, akiknek a hozzátartozói halnak meg. Ők az igazi vesztesek mindkét oldalon – jelentette ki. Keleten a helyzet szerinte viszont változatlan, a frontvonalban borzalmas dolgok történnek. Úgyhogy szerinte a baloldali politikusoknak elment az eszük, amikor azt mondják, hogy háborúban állunk Oroszországgal. Orbán azt mondta, kinyílik a bicska az ember zsebében, ha a főváros főpolgármestereként, értelmiségiként valaki ilyet mond.

Fontos, hogy Törökországban is a békepárti jelölt győzött

– jelentette ki.

Vannak viszont, akik nyernek a háborún Orbán szerint. Őket háborúspekulánsoknak nevezte, nem rajong érte, de nem tud rajta változtatni. Ha valaki úgy érzi, benne van a háborúban, akkor a háborúról való beszéd is a háború része – mondta. Szerinte ezekkel a megszólalásokkal a háború végkimenetelét akarják befolyásolni. Magyarország viszont kívülről nézi az egészet, és nem is fog háborúban állni Oroszországgal, amíg ez a kormány van – mondta.

Nyugaton most mindenki lelkes, de azt még a magamfajta, másfél éves katonai végzettségű ember is tudja, hogy ha támadok, akkor háromszor olyan veszteségeim lesznek, mint annak, aki védekezik

– mondta. Szerinte az ukránok fogynak, már csak 20-30 millióan vannak, az oroszok viszont sokkal többen. Tűzszünetre, tárgyalásokra van szükség, mert nagyon sokan fognak meghalni.

Nem nehéz saját hibát beismerni, ha hosszú idővel ezelőtti távra kell visszanézni. Ha viszont tegnapi rossz döntésre kell visszanézni, az nagyon nehéz – Orbán ezzel magyarázta, szerinte miért lesz nehéz a Nyugatnak lejönni a háborús ösvényről. Szerinte Magyarországnak most nincs nehéz dolga, de ő is kíváncsi, hogy ezt hogyan fogja a Nyugat csinálni. Szerinte úgy lehet, ahogy Spanyolországban: az emberek leváltják a háborúpárti kormányt. Ez alól lehet kivétel a mi térségünk, hiszen ez közel van a háborúhoz. Orbán azt mondta, szurkol is a lengyeleknek. Viszont a távoli országoknak, pl. Amerikának nem lesz könnyű dolga ebben. Európa viszont nem háborúpárti, nő a békepártiak száma, csökken a háborúpártiak száma – mondta.

Az európai politikának van egy ritmusa, amit Orbán elmondása szerint lát. A migrációs helyzetre utalt vissza, amikor mindenki Magyarországot támadta, majd később beismerték, hogy a magyaroknak igazuk volt. Ez fog történni most is szerinte: most mindenki ellenünk van, de később be fogják látni, hogy igazunk volt szerinte. Mint mondta, úgy véli, nincs is messze ez a pillanat. Ez egyre inkább így lesz szerinte, mert látszik, hogy a csatamezőn nem lehet jobb eredményt elérni, mint amekkorát el lehetett volna érni a háború előtt tárgyalásokon. Ha nem lehet jobb eredmény a háborúval, akkor mivégre volt a háború? – tette fel a költői kérdést Orbán.

Arról, hogy az EP elfogadott egy határozatot arról, hogy Magyarország alkalmatlan az Unió soros elnökségére, azt mondta: ha magyar vagy, állni kell a sarat. Szerinte a történelmünk azt mutatja: ha Magyarország nem állt ki magáért, rajta vesztett. Baloldali macera mindig lesz, de ez olyan, mint az időjárás: hol süt, hol esik, nem is kell ezzel foglalkozni – mondta. Szerinte az Unió elnökségéhez semmi köze az EP-hez, így nem kell foglalkozni vele, döntésük olyan hatásos szerinte, akár az eszkimó parlament. Együttműködési pontokat kell keresni szerinte a baloldali macera ellenére is.

Tényleg vállalhatatlan, ha Magyarország lesz a EU soros elnöke?

Semleges vendéglátó, aki az unió munkájának folytonosságáért felel - röviden így lehetne összefoglalni az EU soros elnökségének feladatait. Magyarországra 2024 második félévében kerül sor, az Európai Parlament azonban csütörtökön nagy többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e rá.

Orbán tegnap beszélt Erdogannal, mint mondta, óriási megkönnyebbülés számára, hogy Erdogan választást nyert. Mint mondta, imádkozott érte, tragédia lett volna, ha nem ő nyer. Törökország Európa kapuja délkelet felől, négymillió menekült van ott, Erdogan tartja őket ott. Erdogan ellenfele szerinte Soros György jelöltje volt.

Soros György piros sarok, Erdogan kék sarok – pont úgy, mint Magyarországon

– mondta. Szerinte ha nem Erdogan nem nyert volna, akkor ez a négymillió menekült Európa felé indult volna, nyárra ideértek volna.

Az orosz gáz is Törökország felől jön, ha Soros-párti jelölt nyer, nem biztos, hogy ide is ér. Mint egy falat kenyér, úgy kellett Erdogan győzelme. Ráadásul ő békepárti Orbán szerint, nem lett volna jó egy háborúpárti elnök. Berlin, Moszkva, Isztambul – ebben a háromszögben kell Magyarországot igazgatni szerinte. Mind a három kapcsolatrendszer stabil, de a legkritikusabb szerinte érdekes módon pont a német kapcsolat.

A választást megnyerte, de az igazi feladat csak most jön Erdogan számára

Úgy tűnik, egyelőre csak a könnyebb feladaton van túl az újjáválasztott török elnök, akinek most minden mozdulatát lélegzet-visszafojtva várják az elemzők. A fő kérdés, hogy hoz-e fordulatot a gazdaságpolitikájában és így megnyugvást az újabb győzelem vagy kitart eddigi, országát lassan csődbe vivő, ám választásokat nyerő politika mellett.