#infláció

Csúcstechnika Kanadából, munkások Thaiföldről: így kerül a boltokba ma egy magyar zöldség

Digitális szakadék peremén imbolyognak a magyar gazdák. Műholdakra, drónokra és a legmodernebb technológiára kell átváltania a teljes magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak, különben még többet veszít a versenyképességéből – ez pedig még magasabb árakat is jelent a fogyasztóknak. Támogatás van, tudás van, a kérdés, hogy ezzel a milliárdos forgalmat bonyolító cégek tudnak csak élni, vagy sikerül felzárkóztatni a kisebb piaci súllyal bíró gazdaságokat is.


És akkor hiába fáznak, mégis izzadhatnak a távhősök

Kötbérezik az önkormányzatokat, amelyek túl kevés távhőt használtak el; tovább növelte a magyar infláció az előnyét az EU első helyén; a parlament elé vitte a kormány a 2023-as költségvetés átírását. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.





Felzabálja a pénzünket az infláció, de a hitelesek még örülhetnek

Nem elég, hogy a 2022-es éves infláció 14,5 százalék volt a KSH nemrégi publikált jelentése szerint, 2023-ra is 18 százalék körüli inflációt vár a jegybank. Ez nem jó hír a megtakarítóknak, ugyanis például a bankbetétek zöme jó esetben is mindössze 5-10 százalék kamatot fizet 12 hónapos lekötésre, de az inflációkövető állampapírok teljesítménye is csak minimálisan múlja felül a pénzromlás mértékét. A legnagyobb veszteséget azonban azok szenvedik el, akik készpénzben, vagy lekötés nélkül bankszámlán tartják a pénzüket. A hiteligénylők azonban még akár örülhetnek is, hiszen a hitelkamatok még mindig infláció alattiak, így egy fix törlesztőrészlet reálértéke hónapról hónapra csökken.





Inkább dráguljon minden tovább, csak a GDP-csökkenést ússzuk meg?

Kínos helyzetben vannak a világ kormányai, most választaniuk kell, hogy gazdasági visszaesés legyen-e vagy infláció – olvashatjuk egyre több elemzésben. De valóban létezik-e olyan összefüggés, hogy a válságot megúszni csak a nagyobb infláció árán lehet, és mi az elmélet az ilyen pesszimista gondolatok mögött?