„Az infláció elleni vakcinát a magyar kormány beadta, ez dolgozik is” – örvendeztette meg hallgatóságát Orbán Viktor az állami médiának adott szokásos péntek reggeli interjújában, és egy pillanatra most próbáljunk meg nem azzal foglalkozni, hogy ez a magyar gazdaságpolitika legbénábban hangzó propagandamondata, mióta tavaly Matolcsy György bemondta, hogy „vitathatatlan sikereink következtében elromlottak a pénzügyi egyensúlyok”. A miniszterelnök szerint „az inflációt nem szabad nézegetni, azt le kell törni”, és megígérte, nemsokára annyira hatni fog a drágulás elleni vakcina, hogy már csökkenni kezd az inflációnk, az év végére pedig lemegy egy számjegyűre.

Mintha csak azt ígérte volna meg, hogy a kormány kiharcolja, tavasszal később lesz naplemente, mint most.

Abban gyakorlatilag minden elemző egyetért, hogy valamikor az év elején, a legnagyobb valószínűséggel januárban vagy februárban érjük el az inflációs csúcsot, és onnan kezdve már lassulni fog a drágulás üteme, nyárra már meredek zuhanásba válthat át. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető makrogazdasági elemzője például a héten a hvg.hu-nak arról beszélt, decemberre akár 5 százalékra is visszaeshet a pénzromlás éves szintje, sőt lehetnek olyan termékcsoportok is, ahol egyenesen árcsökkenés következhet be. Ilyen lehet a lakossági földgázár, amelynek szintjét egyelőre a fűtési szezon végéig fixálta az állam.

Mindennek nagyrészt a kormánytól teljesen független okai vannak, de biztosak lehetünk benne,

a NER-médiában ez úgy fog megjelenni, hogy Orbán Viktor a saját két kezével törte le az árakat.

Az egyik legfontosabb magyarázat a földgáz árának jelentős csökkenése, ennek inkább van köze az enyhe télhez, mint bármilyen kormányzati intézkedéshez. Az árdinamika lassulását vetíti előre az is, hogy egyes alapanyagok ára valamivel csökkent: a liszt árának visszaesése például előrevetítheti a kenyér árának ha nem is a csökkenését, de legalább a drágulás megállását.

Ez az, amit az MNB nagyon szép szakmaisággal úgy fogalmazott meg, hogy

a lassuló fogyasztói kereslet fegyelmezi az átárazásokat.

Konyhanyelven ez úgy hangzik: nem lesz már hova árat emelni, mert már nem marad, aki még ennél többet is képes lenne kifizetni.

Tovább csökkenti az árnyomást az, hogy az euró árfolyama jóval az ősszel tapasztalt rekordok alatt van – ehhez legalább van köze a kormánynak, a korábbi forintgyengülést részben az Európai Bizottság és Magyarország közötti vitának tudták be.

És persze nem szabad elfeledkezni arról sem: az, hogy csökkenni fog az infláció, nem jelenti azt, hogy majd olcsóbban vásárolhatunk. Az év végén egy számjegyű infláció ígérete ha meg is valósul, akkor is azt fogja jelenteni, hogy az életünk egy kicsit kevesebb, mint 10 százalékkal lesz drágább még annál is, mint amilyen 2022 decemberében volt.

Megint más kérdés az, hogy az EU-ban majdnem mindenhol máshol (a 27 ország közül 23-ban) már decemberben is lassult az infláció, miközben a mienk a legmagasabb az unióban, és várhatóan még jó ideig az is marad, nagyrészt épp azért, mert a kormány úgy döntött, inkább maradjon tovább a drágulás, csak a recessziót kerüljük el.

Vagyis Orbán vakcinás hasonlata egy szempontból teljesen megállja a helyét: a Covid idején is akkor büszkélkedett a kormány a rengeteg oltással, amikor még épp nálunk volt lakosságarányosan a legtöbb halott az egész világon.