„Zuhanásszerű talajfogás következhet” – meghosszabbítaná a kamatstopot az MNB
Az infláció tetőzését csak a harmadik negyedévre várja a jegybank.
Az infláció tetőzését csak a harmadik negyedévre várja a jegybank.
Aki kétszer akkorának érzi az inflációt, mint amilyen adatot a KSH kiad, az megnyugodhat, pontosan ugyanannyira lő félre, mint a legtöbb ország legtöbb polgára, amikor az árak emelkedéséről kérdezik. Az infláció érzékelése, a valódi drágulás és az inflációs várakozás gyakran látványosan eltérnek, ráadásul önbeteljesítő jóslatként az inflációs várakozás valóban tovább emelheti az árakat.
Ha nem is lihegnek még az infláció nyakába, messziről legalább már elkezdték követni a száguldó inflációt a betétek kamatai, amitől a lakosság is kedvet kapott valamelyest újra lekötni a pénzét. Ezzel egyelőre csak azt érik el a betétesek, hogy a bankban tartott pénzük nem veszít jobban az értékéből, mint eddig. A forintbetétek túlnyomó része azonban továbbra is szinte kamat nélkül értéktelenedik el egyre jobban a bankokban.
A 10 százalékot közelítő infláció nyomában sincs annak, amennyivel egy év alatt a lakáshitelek drágultak. Az újabb kamatemelések hatására egy húszmilliós kölcsönnek már több mint 30 százalékkal magasabb a törlesztőrészlete, mint tavaly májusban – számolta ki a Bank360.hu.
Átvette köztársasági elnöki hivatalát Novák Katalin, bekérették a zágrábi magyar nagykövetet. Még tovább nőttek a kórházi várólisták itthon, patthelyzet alakult ki Ukrajnában. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.
Bár az inflációt mindenki úgy érzi meg, hogy megdrágulnak a vásárlásai, nagyon nagy különbségek vannak az áremelkedés okai között, így pedig a megoldási lehetőségek is mások. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében az inflációs elméleteket és a pénzromlás különböző fajtáinak besorolásait járjuk körbe.
Épp 10 százalék alatt maradt az infláció, azonban a drágulást senki nem ússza meg, a legdurvábban az élelmiszerek ára lőtt ki.
Megállíthatatlanul száguld az infláció, áprilisban már 9,5 százalékos volt. Még márciushoz képest is látványos volt az árak emelkedése.
Bár a paradicsom és a szamóca egy kicsit olcsóbb lett az elmúlt hetekhez képest, hosszabb távon nagy árzuhanásra nem számíthatunk, mert a kertészetek egy részét a munkaerőhiány ellehetetleníti.
Az első negyedévben világszerte 8,9 százalékkal kevesebbet szállítottak ki a telefonokból.
A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt az országban.
Nem sokkal azután, hogy a másik brit olajóriás, a BP is rekord nyereséget jelentett az első negyedévről, a Shell is közölte: csaknem háromszorosára nőtt a profit. A rezsi rendkívüli mértékben növekedett Nagy Britanniában, és emiatt egyre több család küszködik megélhetési gondokkal.
Ez hivatalos adat, a valóságban az infláció magasabb lehet. Miért a gyors áremelkedés, amely októberre a száz százalékot is elérheti?
A világ nagy központi bankjai az infláció gyorsulása ellenére csak vonakodva, talán késlekedve szánták rá magukat kamatemelésre. Négy évtizede a Fed híres elnöke, Paul Volcker még húsz százalék fölé vitt kamattal törte le a 15 százalékos drágulást, igaz, recesszió lett a vége. Mire jó akkor a jegybanki politika meghatározó eszköze? Világmagyarázat Surányi György, Király Júlia és Csaba László közreműködésével.
Egy friss felmérés szerint globálisan az inflációt látják a leginkább aggasztó problémának az emberek, Magyarországon az átlag feletti az emiatt érzett aggodalom. A háborútól kevésbé tartanak a magyarok.
Nem szokványos körülmények között lett egyszerre a Kacsa- és a Lúdszövetség elnöke is Szabó Bálint, aki a mélykúti tüntetés egyik főszervezője volt februárban.
Nemcsak a fogyasztó árak emelkedése közelíti a 10 százalékot, hanem a hitelinfláció is. Egy 800 000 forintos személyi kölcsönnél minimum 77 ezer forinttal kell többet visszafizetnünk, mint egy éve – számolta ki a Bank360.hu. Nagyobb összegű hitelnél kisebb a drágulás.
Szinte meg sem érzi a magyar gazdaság a környezetében halmozódó konfliktusokat – véli a kormány. Szerinte Magyarország száguld tovább az emelkedő pályán, a költségvetési hiány és az államadósság pedig kiigazítás nélkül is úgyszólván automatikusan csökken.
Nem olyan mint a korábbiak voltak, mert a globális járvány olyan éket jelent, amely korábban nem volt. Ehhez járul még a háború Ukrajnában - érvel a Project Syndicate oldalon a Yale egyetem professzora, aki Abe Sinzo japán miniszterelnök tanácsadója volt.