Még a börtönök is megérzik az inflációt
Az elszálló energiaárak és az infláció miatt a börtönök fenntartási költségei is nőhetnek.
Az elszálló energiaárak és az infláció miatt a börtönök fenntartási költségei is nőhetnek.
Egyre gyorsabban sodródunk egy súlyos világméretű viszály felé – sötét jövőképet fest a világ legnagyobb kockázati alapkezelőjének alapítója.
Egy felmérés szerint a magyarok közel 80 százaléka nyaral valamilyen formában, a legtöbben augusztusban, legfeljebb öt napot. A nyaralásra szánt összeg nagyot nőtt a járvány előttihez képest, 169 ezerről 301 ezerre.
Indokolt a kormányzati intézkedés fenntartása, mert meg kell védeni a családokat az ársokkoktól – érvelt a gazdaságfejlesztési miniszter.
Márpedig ma a CIB Bank mindkettővel rendelkezik. A jelzáloghitelek kivételével ma már szinte egyáltalán nem kell befáradni bankfiókba – legfeljebb, ha valaki a személyes tanácsadást igényli –, mindent el lehet intézni elektronikusan. Dr. Ákos Tamás lakossági és Szabó Balázs vállalati üzletágért felelős vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk.
Már júliustól 30 százalékkal növelik a liszt árát a malmok.
Az első kifizetésekre már a nyáron sor kerülhet.
A gazdaságkutató szerint csaknem 500 milliárd forint a közvetlenül továbbterhelhető adó mértéke, és az érintett ágazatok élnek is majd ezzel.
Az inflációra és az elszabadult papír- és energiaárakra hivatkoznak.
Már zajlanak az őszi árakról szóló tárgyalások a bölcsődei, óvodai és iskolai menzákat finanszírozó önkormányzatok és a közétkeztető cégek között.
Egyre több cég jelzi, hogy nem lesz jó így a különadó, a Ryanair már át is terhelte az utasokra az összeget; 1999 óta nem látott szintre nőtt az infláció; beadta a kormány a 2023-as költségvetés tervezetét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Szintén két számjegyű a cseheknél az infláció, de a magyarnál is magasabb: 16 százalékos, ami 29 éves rekord.
Júliusban viszont várható kamatemelés.
Kétnapos ülést tartanak Amszterdamban az Európai Központi Bank vezetői, hogy döntsenek az alapkamant várható emeléséről, amelyre legkorábban júliusban kerülhet sor. Az infláció egyre inkább galoppozik az eurozónában, májusban újabb rekordok dőltek meg, ezért a kamatemelés elkerülhetetlennek látszik.
Ehhez a politikai támogatás megszerzése lehet a legnagyobb kihívás.
A 140 termékcsoportból, amelyből a KSH összerakja az inflációs számot, 78-ban is 10 százalék fölötti volt a drágulás. Összegyűjtöttük, mi húzta igazán fel az inflációt, és mi volt az a néhány tétel, amelynek csökkent az ára.
1999 decemberében volt utoljára nagyobb infláció, mint most, amikor 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt egy évben. A legdurvábban az élelmiszerek ára szállt el, ott átlagosan 18,7 százalékos a drágulás, de a tartós fogyasztási cikkek ára is 10 százalék fölött nőtt.