Az USA-n kívül szinte mindenkit sújthat a dollár szárnyalása

Örülhetnek az európai nyaralást tervezgető amerikaiak: az idén különösen olcsón úszhatják meg a vakációt, mivel a dollár árfolyama húszéves csúcsait ostromolja az euróval szemben. Ugyanezért lehet könnyebb dolga az USA jegybankjának szerepét betöltő Fednek, amikor az elszabadult inflációval veszi fel a harcot. Európa viszont ennek éppen az ellenkezőjével szembesül: minden drágul, amit dollárban mérnek – különösen fájó módon a nyersanyagok egész sora –, s az eurót vagy éppen forintot használó országokban ez is fűti majd a pénzromlást, ami már most is több évtizedes rekordokat döntöget.

100 dollár fölé került az olaj ára

104 dollárba is került egy hordó olaj, a földgáz ára is nagyot nőtt. 100 dollár felett utoljára 2014-ben járt a nyersolaj ára.

A dollár ereje és az euró gyöngülése hármas csapásnak tulajdonítható. Az infláció gyorsulása, a recessziótól való félelem és az energiabiztonság megrendülése az USA-t és az eurózónát is érinti, ám az utóbbit jóval érzékenyebben. Amióta Oroszország február 24-én megindította az Ukrajna elleni inváziót, a 19 EU-tagállam által használt közös európai valuta több mint 6 százalékkal gyengült amerikai társával szemben. Ezt annak tulajdonítják, hogy a Moszkva elleni szankciók fájdalmasabbak az EU, mint az USA számára, ezt mutatja például az olajembargó körüli – a magyar kormány ellenállása miatt kialakult – csata, illetve a gázszállítások kímélése.

Az USA már márciusban könnyen megtilthatta az orosz olaj, cseppfolyósított földgáz és szén importját, mert számára egyik sem volt jelentős tétel – viszont nem mondott nemet az orosz uránra, ami 2020-ban az atomerőművei felhasználásának a 16 százalékát fedezte, miközben 22, illetve 8 százalék a Moszkva-barát Kazahsztánból és Üzbegisztánból érkezett.