Azok, akik sürgetik az eurózónához való csatlakozást, felejtsék el a 200 ezer forintos nettó minimálbért, az európai minimálbért és a hasonló képtelenségeket. Az Orbán Viktorét is túlszárnyaló felelőtlenséggel nem lehet eurót bevezetni. Vélemény.
Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal – ahogy egy héttel korábban is – az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat. De mit jelenthet az átlagember számára, egyáltalán mit vehetünk észre a saját pénzügyeinkben a monetáris szigorításból? Ennek a legfontosabb tudnivalóit gyűjtöttük össze.
Negatív csúcsokat döntő árfolyamváltozással reagált a forint a nemzetközi környezet zavaraira, azaz a piaci szereplők nem méltányolták a nemzeti bank eddigi kamatemeléseit.
Amíg a munkanélküliségnél vagy a gazdasági növekedésnél csak a népszerűségre hajtó politikusoknak fontos az, hogy mit éreznek az emberek, az inflációt még jobban gerjesztheti az, ha sokan tényleg durvának érzik az áremelkedést, ahogy az is, ha továbbra is nagy drágulást várnak. Az inflációérzékelés és az inflációs várakozás egészen más, mint maga az infláció, és gyakran még fontosabbak is.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
A világpiaci árak drágulása, a chiphiány és a turisták elmaradása okozza a legtöbb problémát a magyar gazdaság számára, nem a kormány lépései – magyarázta a pénzügyminiszter.
369,69 forintot kértek egy euróért hétfő délelőtt.
Az egy hét alatt kétszer is kamatot emelő jegybank szerint 7 százalékosnál is nagyobb lehet novemberben az infláció; magas, de még így is csalódást keltő adat érkezett a magyar GDP növekedéséről; életbe lépett a 480 forintos benzin szabálya. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Aki új lakás vásárlása helyett szeretné felújítani a régit, nem biztos, hogy sokkal olcsóbban jön majd ki. A fa- és vashiány mellett a többi építkezési termék ára is folyamatosan növekszik, a mesteremberek fél év alatt akár 25 százalékot is emeltek a munkadíjukon, a bútoriparban pedig a szállítmányozási problémák miatt folyamatosak a késések és a termékhiányok.
A kormány nem zárja ki, hogy az elszálló infláció miatt módosítja a költségvetést.
Romlottak az inflációs kilátások, novemberben 7 százalék lesz az átlagos áremelkedés, és csak lassan fog csökkenni, 2022-ben várhatóan nem is éri el a 3 százalékot. A jegybank hosszú, lassú kamatemelési ciklusra rendezkedik be, és újra elválasztja az alapkamattól az egyhetes betét kamatát, ahogy 2020 tavasza után. Ezzel egyrészt bújtatott kamatemelést hajt végre, másrészt rugalmas eszközhöz jut.
Áruhiányra nem kell számítani, de arra viszont igen, hogy minden építkezés átlagosan tíz százalékkal drágább lesz.
480 forintos üzemanyagárról döntött a kormány; kilencéves csúcsra emelkedett az infláció; rég nem látott mértékben növekszik a lakhatásra szánt állami támogatás összege, de még mindig a 2007-es szint alatt marad. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A járványadatok alapján nem lehet megmondani, mikor lesz a negyedik hullám csúcsa, 480 forintban maximalizálja a kormány három hónapra a benzin árát. Kövesse velünk a Kormányinfót élőben.
Egy szekrénysor akár több tízezer forinttal is többe kerülhet a tavalyi árakhoz képest.
Az áremelkedés valószínűleg a pékáruk árcéduláján is meg fog látszani.
Nagyon jelentősen erősödött a munkanélküliségtől való félelem, és saját pénzügyi helyzetüket is rosszabbnak ítélik az emberek.
Minden drágább lett, de mégis meddig folytatódhat az áremelkedés? Szélsőséges lépés volt a a jegybanktól az alapkamat emelése egymás után kétszer is? És ki fogja megfizetni a hatósági áras üzemanyag különbözetét? Trippon Mariannal, a CIB Bank vezető elemzőjével beszélgettünk a Fülkében.
Van, ahol csak 21 ezer forint a négyzetméterár, van, ahol kétmillió.
A Gyurcsány-korszakban a magas infláció mellé még megszorításokkal is nehezítették az emberek életét – közölte a Fidesz a 6,5 százalékos inflációs adat megjelenése után.
