Piacgazdaságban szokatlan lépést jelentett be Orbán Viktor, pár alapvető élelmiszer árának októberi szinten való rögzítése ráadásul úgy történik, hogy azon mindenki veszít, csak az állam nem. A fogyasztók pedig nagyot nem nyernek vele.
Két félidős mérkőzést játszanak az idén a gazdaság irányítói, akár lesz év közben térfélcsere a kormány és az ellenzék között, akár nem. Az első hónapokra jellemző osztogatásnak meglesz a böjtje.
A G7 szerint az élelmiszerinfláció jelensége már régóta nem számít meglepetésnek.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
A bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek.
Megvalósulóban a török elnök, Recep Tayyip Erdogan rémálma: decemberben 19 éves rekord dőlt meg, mert az áremelkedés túllépte a 36 százalékot. A török líra mélyrepülésben.
2021 legfontosabb gazdasági jelensége az volt, hogy elszállt az infláció. Szinte senki nem úszta ezt meg, Magyarország, az USA, az eurózóna egyaránt rég nem látott inflációs mutatót ért el. Hogy számolják ezt ki, miként mérik meg, és mit lehet tenni ellene? Tényleg beleszámít a kvarcóra ára az inflációba, a lakásoké viszont nem? És egyáltalán, hogy jön az ki, hogy épp 3 százalék környéki inflációt tartanának ideálisnak Magyarországon? Ezekre, és más hasonló, a pénzromláshoz kapcsolódó kérdésekre kerestük a választ.
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
Budapesten decemberre 984 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár.
Folytatja a kamatemelést a jegybank – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Matolcsy György, aki arról is beszélt, mi várhat a forintra a következő időszakban.
Lakossági kamatstopot hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután a jelzáloghitelekre. A korábban felvett kölcsönök kamatát az október végi szinten betonoznák be januártól június végéig. Az intézkedés a változó kamatozású jelzáloghiteleket törlesztő adósok terheit akár havi több tízezer forinttal is csökkentheti.
A januári mélyponthoz képest már 13 százalékos volt a növekedés.
Ha a gazdaság helyzete romlik, általában a kormányon lévő politikusok újraválasztási esélye is gyengül – de van-e erre bármilyen általános törvényszerűség? Közgazdászok, politológusok és statisztikusok egész sora kereste a választ arra: azonkívül, hogy nyilván gyengíti a hatalmon lévőket a gazdaság rossz teljesítménye, lehet-e modellezni, hogy mennyivel? Mondhatunk-e olyat, hogy ha 1 százalékponttal nő az infláció, akkor X százalékkal népszerűtlenebb lesz a kormánypárt? Egyáltalán, melyik mutatókat figyeljük?
Az eddig vártnál sokkal nagyobb lehet az infláció és kisebb a gazdasági növekedés jövőre az MNB szerint; újabb törvénnyel szorongatja a kormány az élelmiszerláncokat; megnéztük, hogy teljesítettek a Völner Pállal kapcsolatba hozott cégek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A gazdaság lelassult az év végére, a frissen újraindult szektorokban pedig még nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
A benzin és a dohány áremelkedése fog lassulni 2022-ben, az ipari termékek és a szolgáltatások ára gyorsabban fog emelkedni az ideinél, az élelmiszerek drágulása pedig szinte pontosan az idei duplája lesz – áll a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentésében. Jövőre 4,7–5,1 százalék közötti lehet az infláció, a GDP-növekedés pedig alacsonyabb lehet 2021-ben és 2022-ben is annál, mint amit az egy negyedévvel korábbi elemzésében előre jelzett a jegybank. Az államkassza bevételei jócskán megnőnek ahhoz képest, amit másfél éve, a 2021-es költségvetés megírásakor tervezett a kormány, csakhogy ezt a pluszpénzt az utolsó fillérig el is költik a következő pár hónapban.
Leállítja az MNB az állampapír-vásárlásait, és befejezi a Növekedési Kötvényprogramot. Az infláció elért a csúcsra a jegybank szerint, de nagyon lassan csökkenhet csak.
Erre figyelmeztet az IMF, amely rámutat arra: eddig a befektetők hajlamosak voltak arra, hogy átmenetinek tekintsék az inflációt, de ennek vége. A várható amerikai reakció többszörös kamatemelés lehet, emiatt pedig a korábbi hitelek visszafizetése egyre problematikusabb lehet.
Kanada a világ egyetlen fejlett állama, ahol nem gyorsult az infláció, csak stagnált. A magyar helyzet rosszabb az OECD és az EU átlagánál is.
Novemberben éves alapon 21 százalék fölé gyorsult a drágulás az iparban, de októberhez képest is 2,7 százalékkal nőttek az árak. A belföldre termelő feldolgozóiparban éves alapon 22 százalék volt az áremelkedés, az energiaiparban 53 százalékos. Biztosra vehető, hogy ekkora áremelkedések meg fognak jelenni a fogyasztói árakban, az inflációban.
