2022 végére érhetjük el a 3 százalék körüli inflációt, az adósságállomány pedig csökkenni fog, bár a kampány alatt valószínűleg lassabban, mint ahogy a külföldi szakértők várnák – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden reggel. Arra is kitért, hogy a kormány szerint még idén sikerülhet megegyezni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól.
"Nincs otthon a macska, most lehet cincogni" - mondja az EU és a magyar költségvetés aktuális viszonyáról Palócz Éva, a 2020-as gazdasági folyamatokat legprecízebben becslő Kopint-Tárki vezérigazgatója. De miből futja az új ígéretekre, a választási év brutális költekezésére? Nem lesz ebből valami hatalmas pofára esés? Bárdos András új műsorának fókuszában ezúttal a magyar gazdaság és a költségvetés kilátásai.
Kilencéves csúcsra nőtt az infláció; benyújtották a 2020-as zárszámadást, de alig derült ki belőle valami arról, mire költötték a gazdaságvédelemre szánt pénzeket; újra felvetődött, hogy szigorúbban szabályozza a politika a Facebook működését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Világszerte száguldanak az energiaárak, a magyar kormány pedig ugyan azt állítja, hogy ezt nem fogjuk megérezni, de ez legfeljebb akkor igaz, ha csakis az otthoni rezsiszámlákat vesszük be a számításba, és a benzinár növekedését sem vesszük figyelembe. Az ipar és a mezőgazdaság áraiban óhatatlanul megjelenik, hogy a termelők drágábban jutnak energiához, a csomagolás és a szállítás is drágul. Egy átlagos magyar fogyasztó havi kiadásainak közel kétharmadát jelentik azok a termékek, amelyeknek az árába beépülhet a globális energiadrágulás.
Az eddig vártnál nagyobb lehet a 2021-es és a 2022-es infláció is, az MNB pedig újra rákényszerülhet a nagyobb kamatemelésre.
A jegybank szerint novemberben tetőzhet a drágulás.
Előzetesen 0,7 százalékos kompenzációt vártak, ezzel szemben a kormányrendeletben már 1,2 százalék szerepel.
Idén 8, jövőre 7 százalékkal nőhet a magyar GDP a bank elemzői szerint.
Formálisan már elérte a gazdaság teljesítménye a válság előttit, ám a viszonylag gyors kilábalásnak ára van: az infláció, és az állam erőteljes eladósodása.
Egy év alatt több mint 14 százalékkal nőttek az ipari termelői árak. A fogyasztói árak növekedése az őszi hónapokban 5 százalék fölé várható, részben épp az iparcikkek áremelkedése miatt.
Ezermilliárd forintos osztogatás jöhet 2022 első hónapjaiban; tovább maradhat velünk a magas infláció, mint ahogy eddig gondoltuk; a kínai gazdaság megingásától félt a piac. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Optimális esetben jövő év közepére kivezetnék a gazdaságélénkítő programot az USA-ban, de ha a növekedés nem úgy alakul, még lassítják a leállítást. Az biztos, hogy még idén döntenek róla.
Ezt jósolja legalábbis az OECD, amely a G20 államok perspektíváit vizsgálta meg. Az infláció egyik legfőbb oka az, hogy a világgazdaság gyorsan indult újra, és emiatt áruhiány alakult ki sok területen.
Vállalati csődökhöz és elbocsátásokhoz vagy a jólét növekedéséhez vezetne a minimálbér jelentős emelése? Attól függ, milyen feltételekkel sikerül meglépni. Már tárgyalnak a munkáltatók a kormánnyal.
Gyakorlatilag fa-, acél- és műanyaghiány van egész Európában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
Nemsokára még ennél is drágább lesz a képzés az autósiskolák szövetségének elnöke szerint.
Átlag felett emelkedtek az árak cukrászdákban, vendéglőkben és a boltokban is.
2022 őszén lehet újra 3 százalékos az infláció. 2021 őszén még 5 százalék fölött lesz, novemberben a 6 százalékos átlagos áremelkedés sem kizárt. A jegybank ennek ellenére visszavett a kamatemelések mértékéből – vélhetően, mert hosszú szigorítási ciklusra rendezkedik be, és a járvány miatt nem akarja túlságosan hűteni a gazdaságot. 2021-re a jegybank 6,5–7 százalékos gazdasági növekedést vár.
