Húszéves rekordokat döntött idén a kukorica ára, amit a kínai keresleten kívül a rossz brazil (és hazai) termés is magyaráz. Emiatt szokatlan módon importkukoricával indították az új szezont a hazai ipari felhasználók. A saját pénztárcánk is érezni fogja a drágulás következményeit, de a szakértők szerint csak később.
2021 novemberében 7,4 százalékon áll az infláció, ez az előző hónaphoz képest is 0,9 százalékos emelkedést jelent. Hogyan befolyásolja ez a pénzügyeinket?
A fideszesek 8 százaléka szerint Soros György áll az áremelkedések mögött.
14 éves rekordra nőtt az infláció idén novemberben, abban a hónapban, amikor a kormány az üzemanyagár maximalizálásával próbálta fékezni az árakat. De nem volt ez teljesen egyedi próbálkozás: az elmúlt hónapokban-években több olyan terméket is láthattunk, amelynek az árát megpróbálta a kormány befolyásolni, akár az adókulcsa változtatásával, állami támogatással, akár felső érték rögzítésével vagy egyenesen hatósági ár bevezetésével. Érdemes átnézni, hogyan alakultak ezeknek az árai.
7,4 százalékos volt az infláció idén novemberben, ennél magasabb utoljára 2007 végén volt.
Hosszú kamatemelési ciklusra készül az MNB az alelnöke szerint, amíg sikerül letörni az inflációt. Virág Barnabás azt is mondta, kerülni fogják, hogy ide-oda rángassák az egyhetes betéti ráta kamatát.
Négy év alatt harmadával drágult meg karácsonyi menünk ára, a leggyorsabb áremelkedést pedig az elmúlt egy évben tapasztaltuk. Ami a legaggasztóbb: az alapvető élelmiszerek után a hús ára is jelentős drágulásnak indult. A hvg.hu ötödik karácsonyi bevásárlása.
Az infláció jóval magasabb lehet a korábban vártnál, ez indokolja a növelést. Ez azonban politikai szempontból is jól jöhet a választásra készülő kormány számára.
Még jövőre is 5 százalék körüli lehet az infláció; januártól nem lehet csomagküldéssel eladni vény nélkül nem kapható gyógyszert; súlyos pénzhiány miatt aggódnak az önkormányzatok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nemhogy 2022 végére sem csökken 3 százalék közelébe az infláció, de a jegybank immár 5 százalék körüli éves ütemmel számol. Ami önmagában messze túl van a jegybank toleranciasávján, és felveti a kérdést, hogy ha ekkora lesz az éves átlag, mekkora drágulás várható az első hónapokban.
Szeptemberről októberre 4,5 százalékkal drágultak az ipari termelői árak, éves összevetésben a drágulás 18,5 százalékos.
Az MNB 105 bázisponttal szélesítette felfelé a kamatfolyosót, helyet csinált a következő kamatemelésnek. Ami csütörtökön, december 2-án jöhet.
Az Egyesült Államok központi bankrendszerének feje szerint az omikron háromféleképpen is fenyegeti az ország gazdaságát.
9,1 százalékkal volt magasabb az átlagkereset szeptemberben, mint egy évvel korábban. A január–szeptemberi időszakban a reálbér-emelkedés 3,9 százalék volt a 4,4 százalékos infláció miatt.
Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette ki az Országgyűlés gazdasági bizottsági meghallgatásán.
Egyre nehezebb a rosszabbul fizető állásokban megtartani a dolgozókat, a boltokból sokakat át- vagy visszacsábítanak a vendéglátásba, eközben pedig globális áruhiánnyal is meg kell küzdeni, és nem mellékesen a szolgáltató szektor árai is sokkal jobban nőnek, mint ahogyan az évnek ebben a szakaszában szoktak - így várja a magyar gazdaság az év utolsó heteit.
Azok, akik sürgetik az eurózónához való csatlakozást, felejtsék el a 200 ezer forintos nettó minimálbért, az európai minimálbért és a hasonló képtelenségeket. Az Orbán Viktorét is túlszárnyaló felelőtlenséggel nem lehet eurót bevezetni. Vélemény.
Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal – ahogy egy héttel korábban is – az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat. De mit jelenthet az átlagember számára, egyáltalán mit vehetünk észre a saját pénzügyeinkben a monetáris szigorításból? Ennek a legfontosabb tudnivalóit gyűjtöttük össze.
Negatív csúcsokat döntő árfolyamváltozással reagált a forint a nemzetközi környezet zavaraira, azaz a piaci szereplők nem méltányolták a nemzeti bank eddigi kamatemeléseit.
Amíg a munkanélküliségnél vagy a gazdasági növekedésnél csak a népszerűségre hajtó politikusoknak fontos az, hogy mit éreznek az emberek, az inflációt még jobban gerjesztheti az, ha sokan tényleg durvának érzik az áremelkedést, ahogy az is, ha továbbra is nagy drágulást várnak. Az inflációérzékelés és az inflációs várakozás egészen más, mint maga az infláció, és gyakran még fontosabbak is.
