#Jeremie





Egy angyalbefektető, akitől nemcsak tudást, vacsorát is kapnak a cégek

Balogh Péter, az NNG egykori alapítója ezúttal angyalbefektetőként szeretné megismételni korábbi cége sikerét, és a mai napon leplezi le, milyen cégek kerültek a párja és az általa alapított Baconsült portfóliójába. Ezzel kapcsolatban kérdeztük az első generációs startuppert, aki nem a megszokott „arcoskodó” kockázati befektető, hanem vacsorát is főz az általa támogatott startupoknak, bánná-e, ha a Jeremie-támogatások elhalnának, és mit kellene tenni, hogy digitális írástudásban ne mi legyünk az Európai Unió barbárjai.


Szabadulnak a pénztől a kockázati tőkések

Mivel év végén lejár a Jeremie alapok befektetési időszaka, a kockázati tőkések igyekeznek kihelyezni a forrásaikat, ami jól látszik az első negyedéves adatokon is: összesen 26 vállalkozásba fektettek be három hónap alatt.


Ide döntik idén a lóvét a befektetők

A szolgáltatásokhoz kapcsolt innovatív megoldások bizonyára nagyon népszerűek lesznek, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak majd a különböző IT biztonsági megoldások és a virtuális valósággal összefüggő ötletek.




Így esett egymásnak Oszkó és Kádas

A startup ökoszisztéma két jeles alakja, az iparág meghatározó piaci szereplőinek – a vállalkozóknak és a kockázati-tőkéseknek – érdekeit képviselve néztek szembe egymással tegnap, a Design Terminálban.



A startup befektető, aki maga alatt vágja a fát

Az Amerikai startup befektetői mentalitás az alapítók motiválása, míg a kelet-európai jellemzően a startup alapítók kényszerítése, ami inkább előbb, mint utóbb a befektetés aláaknázásához vezet. A Startupdate befektetői önsorsrontó technikákat mutat be.



Milyen befektetőt válasszunk?

Korábban forrást, most inkább befektetési célpontot nehezebb találni mind a kockázati, mind a szakmai befektetőknek. Bár mind a kettő tőkebefektetésnek számít, eltérően "viselkednek".


Itt a Jeremie 3, tíz nap van a pályázat beadására

Megjelent az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogramja, aminek célja a növekedési életszakaszban lévő, Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban székhellyel, illetve Magyarország kivételével az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban fiókteleppel rendelkező mikro- és kisvállalkozások tőkehelyzetének javítása. Az összesen 12 milliárdos pályázat beadására 10, azaz tíz napot hagyott a kormányzat.


Vinnék a magyar technológiai-cégeket, mint a cukrot

Vonzónak számítanak a magyar technológiai vállalkozások a befektetők számára. Magyarországon a vállalati fúziók és felvásárlások (M&A) piacán a szektorban történt tranzakciók aránya duplája volt a régiós átlagnak az összes tranzakció tekintetében. Stabilan magas az információtechnológiai befektetések száma világszerte. A vevői oldalon egyre gyakoribbak a stratégiai szereplők, akik leginkább a specializálódott, innovatív vállalatokban látnak lehetőségeket, melyeket sokszor kisebb méretük ellenére is szívesen vásárolnak fel.


A kérdés, amire a startupok számára nincs válasz

Van egy kérdés, ami szinte mindig elhangzik, ha egy cégalapító-startupper befektetőkkel beszélget. Pre-seed investoroktól az üzleti angyalokon keresztül az amerikai top kockázati tőkésekig mindegyik felteszi előbb-utóbb ezt a kérdést: Szerinted mennyit ér most a céged?




Dől a pénz az induló vállalkozásokhoz

Elérhetőek a kockázati tőkeprogramok új pályázatai, amelyeken csak kockázati tőke alapkezelők indulhatnak. A kormány a felhívásokhoz kapcsolódóan 28,5 milliárd forintot különített el: 6 milliárd forintot a magvető alapokra, 22,5 milliárd forintot pedig a növekedési alapokra.