Az Amerikai Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni, ez mostanra már vitathatatlan ténnyé vált. Kérdés azonban, mekkorát is nyert valójában a Republikánus Párt a választásokon.
Ezt egyelőre nem tudjuk, mivel a képviselőházi helyekért még tart a verseny, és bár valószínűsíthető, hogy a Szenátushoz hasonlóan itt is republikánus többség áll elő, még napokba, de az is lehet, hogy hetekbe telik, mire a sejtésből bizonyosság válik.
Az amerikai politikában ez a masszív többség nem lenne egyedülálló teljesítmény, olyannyira nem, hogy
külön terminusuk is van rá, ez a trifecta,
amit leginkább mesterhármasnak lehet fordítani. Ez azt jelenti, hogy a választáson győztes párt megszerzi a többséget a kétkamarás törvényhozásban, azaz a Szenátusban és a Képviselőházban, valamint ő adja az elnököt is.
Épül a republikánus NER?
Ez így elsőre példátlan hatalomkoncentrációnak tűnik, és távolról nézve, különösen a magyarországi viszonyok ismeretében okkal merülhet fel a kérdés, hogy vajon egy republikánus NER születésének vagyunk-e tanúi.
A helyzet ennél bonyolultabb, nem utolsó sorban azért, mert az amerikai demokrácia építői annak születésétől fogva arra törekedtek, hogy az abszolút hatalmat senki se tudja tartósan gyakorolni az országban.
Trump visszatért
2025 januárjában iktatják be az Egesült Államok 47. elnökének Donald Trumpot, miután a novemberi választáson legyőzte a demokrata Kamala Harrist. Trump máris borzolja a kedélyeket kétes hírű jelöltjeivel, miközben még számos eljárás van ellene folyamatban. De még izgalmasabb, hogy milyen hatással lesz a második Trump-ciklus a világra, a globális biztonságra, gazdaságra - és persze Magyarországra.
