Az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalom koncentrációja, a politikai beavatkozás és a korrupció – ezek azok a területek, amelyre az EU hiába adott pénzt, a Nyugat-Balkánon nem történt jelentős előrelépés. Ezt állapította meg az Európai Számvevőszék.
Hosszú cikket szentelt hétfőn a New York Times Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyának, melyben arról írnak, hogy Brüsszel elszánta magát a magyar kormányfő megrendszabályozására.
Az EU olyan későbbi belépői, mint Magyarország és Lengyelország már a csatlakozás előtt pontosan felmérhettek, merre vezet az integráció útja. Azaz esetükben meglehetősen világosak voltak a tagság következményei, mondta a belga Koen Lenaerts a Politicónak.
Az Európai Parlament határozatot fogadott el a szlovéniai jogállamiság helyzetről. A képviselőket mélyen aggasztja „a nyilvános vita színvonala, az ellenséges légkör, a bizalmatlanság és a mély polarizáció" az országban.
Ismét napirendre tűzték az európaügyi miniszterek Brüsszelben a 7-es cikkely szerinti, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó eljárást. Már több mint három éve szavazta meg az Európai Parlament az eljárás megindítását javasló állásfoglalását, azóta azonban a tagállamok szintjén nagyon lassan halad az eljárás.
Sajtótájékoztatót tartott a budapesti látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi országok képviselőivel, a vendéglátó Orbán Viktorral, valamint Andrej Babis cseh ügyvezető kormányfővel és Mateusz Morawiecki lengyel és Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel.
Még jövőre is 5 százalék körüli lehet az infláció; januártól nem lehet csomagküldéssel eladni vény nélkül nem kapható gyógyszert; súlyos pénzhiány miatt aggódnak az önkormányzatok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ez még nem az ítélet – írta az igazságügyi miniszter a jogállamisági ügyben beadott magyar kereset elutasításáról szóló javaslatra.
Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
Megkezdődött az újabb Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalás előkészítése, amelyben az elmúlt három év fejleményeit és azok értékelését foglalják össze.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – áll a legújabb jelentésben, amely az Európai Parlamentben készült.
"Tovább kell lépni az európai szövetségi állam felé" – fogalmaz a három német kormánypárt nyilatkozata. Varsó és Budapest várhatóan megvétózza ezt a törekvést – írja a brüsszeli Politico.
Az idén már aligha jut hozzá az uniós helyreállítási pénzekhez Magyarország, miközben az Európai Bizottság élesre tölti a jogállamisági fegyverét.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
Varsó az utóbbi hat évben módszeresen aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, az EU viszont eddig vonakodva és túl későn lépett közbe.
Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.
A politikai zsarolás magasiskolája, ami Lengyelországgal történik a fideszes EP-képviselő szerint, de nem Lukasenkára gondol.
Az Országgyűlés mellett Varga Judittal, jogi vezetőkkel, de még Márki-Zay Péterrel is találkozott budapesti útján Didier Reynders EU-biztos, aki azt mondta: a viták, amelyek ma Magyarországon folynak, alátámasztják a jogállamisági jelentések alapállításait.
A vezető európai lap azt jósolja, hogy az unió csak nehezen tud kompromisszumot kialakítani Lengyelországgal, mert a Brexit fájó tanulságai ugyan rugalmasabb klubot indokolnának, ám ennek útjában állnak az alapelvek.
