Hétfőn este kerül először az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elé az a jelentés, amely ismét a magyar jogállamisággal, az országban az elmúlt három évben bekövetkezett változásokkal foglalkozik – vette észre a Népszava. A magyar helyzettel kapcsolatos dokumentum az elmúlt három év fejleményeit öleli fel – ennyi idő telt el azóta, hogy elfogadták a Sargentini-jelentést, amelynek nyomán elindult – és jelenleg is tart – Magyarországgal szemben az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, a jogállamiság rendszerszintű sérülése miatt.

A mostani dokumentum egy héttagú küldöttség látogatásának tapasztalatait tartalmazza, akik idén szeptember 29-e és október 1-je között több tucat találkozón vettek részt. Ezek között egyaránt szerepeltek kormányzati és ellenzéki szereplők, civil szervezetek, kormányközeli és független sajtótermékek képviselői, illetve az igazságszolgáltatás vezetői. Az akkori látogatásról ebben a cikkben számoltunk be:

Az EP vizsgálóbizottsága szerint romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon

A Kúrián ellenséges hangulatban tárgyaltak velük, egy kormánypárti újságíró viccnek nevezte a megbeszélést, Orbán Viktor pedig elfoglaltságára hivatkozva nem fogadta őket - a LIBE bizottság delegációjának vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield összegezte a háromnapos látogatást.

„A helyzet 2018 óta nem javult, inkább romlott. Továbbra is komoly aggodalmak merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét és a médiaszabadságot fenyegető veszélyek miatt. Úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt korrupció párhuzamos állam kialakulásához vezetett, ami független igazságszolgáltatási rendszer hiányában szinte lehetetlenné teszi a fellépést. A Pegasus-ügy rávilágított, hogy aktivistákat, újságírókat és ügyvédeket fokozott állami megfigyelés alá vontak” – világítanak rá a küldöttség tagjai. A hét képviselő közül öt támogatja a jelentést, ketten – a szélsőjobboldali és a konzervatív frakciók részéről – ellenzik.

A 31 oldalas jelentés végén olvasható konklúzió megállapítja, hogy “bár a legtöbb eszmecsere konstruktív volt, a küldöttséget nem minden beszélgetőpartner fogadta szívesen. Néhány misszióküldöttet személyesen is támadott a magyar média.” Majd így folytatják:

a hivatalos delegációval szembeni ellenségeskedés nem igazán segítette elő a nyílt párbeszédet és az őszinte együttműködést.

A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy ugyan a 7-es cikkely szerint eljárás a tagállamok szintjén folyik, az EP jogosult ajánlásokat intézni és ha a tagállamok határozatot hoznak majd Magyarországról, ahhoz a parlamentnek is hozzá kell járulnia.

Üzennek azoknak is, akik szerint az EP-nek semmi köze a magyarországi folyamatokhoz. Emlékeztetnek arra, hogy az Európai Parlament nem egy kívülálló szerv. “Magyarország 2004 óta tagja az Uniónak, a magyar állampolgárok teljeskörűen képviseltetik magukat minden uniós intézményben, és ott is érvényesül a parlamenti ellenőrzés, mint minden tagállamban” – írják.

A mostani jelentés nyomán ismét állásfoglalás készült majd az EP-ben a magyar demokrácia állapotáról.

Nem csak Magyarországgal foglalkoznak egyébként a képviselők, jelentés készült Szlovákiáról, Bulgáriáról és Szlovéniáról is.