Frankfurter Rundschau: Lengyelország miatt az EU hitele forog kockán
Varsó az utóbbi hat évben módszeresen aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, az EU viszont eddig vonakodva és túl későn lépett közbe.
Varsó az utóbbi hat évben módszeresen aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, az EU viszont eddig vonakodva és túl későn lépett közbe.
Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.
A politikai zsarolás magasiskolája, ami Lengyelországgal történik a fideszes EP-képviselő szerint, de nem Lukasenkára gondol.
Az Országgyűlés mellett Varga Judittal, jogi vezetőkkel, de még Márki-Zay Péterrel is találkozott budapesti útján Didier Reynders EU-biztos, aki azt mondta: a viták, amelyek ma Magyarországon folynak, alátámasztják a jogállamisági jelentések alapállításait.
A vezető európai lap azt jósolja, hogy az unió csak nehezen tud kompromisszumot kialakítani Lengyelországgal, mert a Brexit fájó tanulságai ugyan rugalmasabb klubot indokolnának, ám ennek útjában állnak az alapelvek.
Lesújtónak tartja az EU-n belül a menedékjog állapotát a berlini Európai Stabilitási Központ igazgatója, a Törökországgal kötött uniós menekültegyezmény szülőatyja. Az osztrák Gerald Knaus szerint az alapgond az, hogy erősen hibádzik a jogállamiság.
A nyugati politikusok lopakodó törvényalkotásáról, a hatáskörét túllépő Európai Bizottságról, a politikai nyomásra működő Európai Bíróságról és a meleglobbiról is beszélt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt Varga Judit. Az igazságügyi miniszter nem beszélt viszont az egész Európát lázba hozó Pegasus-ügyről.
Mert miért kellene a német vagy holland adófizetőknek finanszírozniuk Jaroslaw Kaczynski egyeduralmát? Brüsszelnek fel kell lépnie ellene, mégpedig azonnal, írja az uniós csúcsot értékelve a Deutsche Wellében a lap tudósítója.
Az uniós csúcstalálkozó második napján hosszú vitát folytattak az állam- és kormányfők a migrációról és elköszöntek a svéd miniszterelnöktől, valamint a német kancellártól.
Többek között a migrációról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk második napján. Csütörtökön a jogállamiság, a Covid-helyzet és az energiaárak szerepeltek napirenden.
Kedden folytatott maratoni vitát a lengyel alkotmánybíróság uniós jogot érintő döntéséről az Európai Parlament, most pedig már meg is szavazták állásfoglalásukat: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, ezért nem értelmezheti a lengyel alkotmányt.
Jogállamiságról, migrációról és energiaáraktól tárgyalnak ma az uniós állam- és kormányfők. Az első ütésváltásokon már túl vagyunk.
Közép-Európában veszély fenyegeti az alkotmányosságot és a jogállamot, az unió pedig meghasonlik. Erre figyelmeztet az idén 236 éves The Times.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
A leköszönő kancellár Angela Merkel szerint mielőtt az uniós forrásokat befagyasztanák Magyarország és Lengyelország felé, előbb le kell ülni a két országgal tárgyalni.
December 2-án ismerteti az Európai Bíróság főtanácsnoka jogi szakvéleményét abban a perben, amelyet a magyar és a lengyel kormány indított az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet megsemmisítése iránt. Ez az az uniós jogszabály, amely alapján az uniós pénzek védelme érdekében az közösségi forrásokat meg lehet vonni, ha a jogállamisági elvek megsértésével egy adott tagállamban veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság várhatóan csak a jövő év elején hoz döntést.
A parlament plénuma vitázott arról, el kellene-e a fogadni az Európai Bizottságnak a magyar és a lengyel helyreállítási tervet.
Gwendoline Delbos-Corfield szerint ha az ellenzék nem kap megfelelő teret a közmédiában, akkor a ’22-es választás nem lesz tisztességes Magyarországon.
Már Strasbourgban értékelik a múlt héten Magyarországon járt EP-delegáció tapasztalatait a képviselők. A többség szerint Magyarországon sokat romlott a helyzet az elmúlt években, a kisebbség szerint azonban ezt semmivel sem sikerült igazolni.
A Kúrián ellenséges hangulatban tárgyaltak velük, egy kormánypárti újságíró viccnek nevezte a megbeszélést, Orbán Viktor pedig elfoglaltságára hivatkozva nem fogadta őket - a LIBE bizottság delegációjának vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield összegezte a háromnapos látogatást.