Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.
A miniszter szerint nem attól függ, hogy lehallgatnak-e valakit, hogy mi a foglalkozása, vagy a pártállása, hanem hogy veszélyt jelent-e az alkotmányos rendre. Ez azonban csak jogszabályban jól meghatározott módon történhet, amelyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jogosult ellenőrizni.
Az Európai Bizottság figyelemmel követi a magyarországi lehallgatási botrányt, de hangsúlyozzák, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskör.
Itt már nem egyszerűen Varsó és Brüsszel között folyik a harc, hanem jogi polgárháború zajlik Lengyelországon belül és a mind tekintélyelvűbb kormány nyerni akar, függetlenül az alkotmányos finomságoktól, írja a brit lap.
A tét az, hogy jogközösségként mi lesz az egész unióval. Így foglalja össze a Die Zeit kommentárja Brüsszel és Varsó kemény jogvitáját, amely már ott tart, hogy elsődlegességet élvez-e az európai jog, avagy felülírhatja-e azt a nemzeti jogrend.
A magyar kormányfő azt is megmondta a V4-ek és Szlovénia vezetőinek találkozója után, hogy mivel kell foglalkoznia majd a soros szlovén EU-elnökségnek.
Az Európai Parlament „a lehető leghatározottabban elítéli" a nemrég elfogadott LMBTQ-ellenes magyar törvényt és bírálja a demokrácia és a jogállamiság lebontását Magyarországon. Az erről szóló állásfoglalást háromnegyedes többséggel, 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett fogadták el.
Késedelem nélkül kezdődjön el a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos vizsgálat – ezt kéri az Európai Parlament egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásban. A képviselők szerint a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásához semmilyen útmutatóra nincs szükség, és a jogállamiság megsértésével mielőbb foglalkozni kell.
Az Európai Parlament hétfőtől csütörtökig tartó plenáris ülésének legfontosabb napja általában a szerda délelőtti vita szokott lenni – itt tárgyalják a legjelentősebb témákat. Most két napirendi pontot tűztek ki, mind a kettő szorosan kötődött Magyarországhoz. Az EP-képviselők jó része már nem is Orbán Viktorral, hanem a magyar kormánnyal szemben tehetetlennek tűnő Európai Bizottsággal és a tagállamok tanácsával elégedetlenkedik, és a források megvonását sürgetik.
Csütörtökön szavazhat az EP a Magyarországot elítélő javaslatról.
A plenáris vita alapján csütörtökön születhet javaslat, a képviselők a Bizottság és a Tanács álláspontját is meg fogják hallgatni.
A levélírók szerint nem biztosított, hogy az uniós pénz a megfelelő helyre kerül. A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen ismét támadások kereszttüzébe kerül a magyar kormány.
Miután az uniós miniszterek is tárgyaltak a homoszexuálisokat megbélyegző törvénymódosításokról, arra kérik az Európai Bizottságot, tegyen jogi lépéseket az európai állampolgárok védelmében.
Másfél órán át tehetnek fel kérdéseket az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek Varga Juditnak a hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásán. Egyre több európai kormány szeretne lépni az ügyben, míg az Európai Parlament újabb jelentést és eljárást fontolgat, hogy a magyar kormány ne térhessen ki az új fejleményeket firtató kérdések elől a 2018-as Sargentini-jelentésre hivatkozva. Jogálom című cikksorozatunk 6. részében megvizsgáljuk, hogy haladt a magyar jogállamiság védelmében indított eljárás az elmúlt fél évben.
A jelenlegi alaptörvény keretein belül nincs visszaút a demokráciához, ahhoz az alkotmányellenes közjogi állapotot fel kell számolni – véli Vörös Imre akadémikus, volt alkotmánybíró, a napokban megjelent Államcsínytevők című könyv szerzője.
Az Európai Unióban jelenleg két kormánnyal, a magyarral és a lengyellel szemben folyik a demokratikus értékek és a jogállamiság módszeres lebontása miatt hetes cikk szerinti eljárás. Bár a két illiberális rezsim között sok a hasonlóság, a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) politikája sok szempontból különbözik – ennek megfelelően az EU is másként próbál meg fellépni a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében. Jogálom című cikksorozatunk 5. részében a lengyel demokrácia válságát mutatjuk be.
Döntött az Európai Bíróság elnöke, gyorsított eljárásban fogják tárgyalni a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar–lengyel közös beadványt.
Az Európai Bizottság felgyorsította a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos munkát, miután az Európai Parlament úgy döntött, beperli az intézményt a késlekedés miatt.
Elkezdi előkészíteni az EP az Európai Bizottság elleni eljárás megindításának az előkészítését.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, amely szerint a cseh miniszterelnök politikai és gazdasági szerepe összeférhetetlen. Ezen túlmenően a képviselők szerint az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a jogállamiság csehországi megsértésével.
