Magyarország a világ 77. legkorruptabb állama a Transparency International szerint, a Freedom House pedig részlegesen szabadnak minősítette. Mi áll a számok mögött, hogyan zajlik a mérés? És mennyire vág egybe az eredmény az EU által megfogalmazott kritikákkal? Demokráciát a pénzünkért sorozat, 7. rész.
Az unió soros elnökségét hamarosan betöltő Spanyolország és Belgium is támogatja, hogy folytatódjon a hetes cikkelyes eljárás, és meghallgatásokat is terveznek a Tanácsban – derült ki a témában tartott stockholmi konferencián. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarok nem akarják napirenden tartani a jogállamiság témáját, csak egy kicsit máshogy képzelik. Ha pedig szükség van rá, Varga Judit akár hetes cikkelyes coach is szívesen lesz.
Az Európa Tanácson belül működő Államok Csoportja a Korrupció Ellen nevű testület (GRECO) pénteken sajtóközleményben sürgette, hogy Magyarországon hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a magas rangú állami vezetőket – a miniszterelnököt, a minisztereket, a politikai államtitkárokat, a politikai tanácsadókat, a miniszterelnöki megbízottakat, valamint a rendőrséget és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot – érintő korrupciós ügyletek megakadályozására.
A magyar egyetemi élet szereplői napi szinten kénytelenek szembesülni azzal, hogy elapadt a felsőoktatás uniós finanszírozása. Arra hivatkoznak, hogy semmi közük a magyar kormány és az EU közötti politikai vitákhoz.
Egy évvel az európai parlamenti választások előtt az Európai Parlament közzétette legfrissebb Eurobarométer felmérését, amely reprezentatív adatokat tartalmaz valamennyi tagállamból. A magyarok körében nagyon népszerűek az uniós zöldpolitikák.
Totális vereséget szenvedett a lengyel érvelés Luxemburgban, a lengyel kormány elveszítette azt a pert, amelynek szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak Varsóban. Ráadásul így továbbra sem juthatnak hozzá a 35 milliárd eurós helyreállítási alapjukhoz.
Az Európai Parlamentben tovább folytatódik a magyar kormány és ezen keresztül a magyar jogállamiság értékelése. Tavaly ősszel már kimondta az EP, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia. Most pedig megkérdőjelezik, hogy alkalmas lenne a magyar kormány az EU egységét jelképezni, pártatlan elnökségként működni, és újfent elítélik az uniós értékek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, amelyben többek között megkérdőjelezik a magyar kormány alkalmasságát az EU soros elnökségére.
Sokadik alkalommal rendeztek vitát a magyar demokráciáról az Európai Parlamentben. A szerda késő délutáni eszmecserének eredményeként csütörtökön egy állásfoglalást fogad majd el az EP, miközben a Fidesz is igyekszik támogatókat gyűjteni.
Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén beszélt erről szerdán.
Hét európai parlamenti párt közül öt fogott össze az újabb, Magyarországot elítélő határozat elfogadása érdekében. A csütörtöki szavazáson csak a többség a kérdéses, de jó eséllyel az uniós törvényhozás háromnegyede el fogja ítélni a magyar kormányt, mert megsérti az uniós alapértékeket. A legnagyobb vita azonban a jövő évi magyar uniós elnökség kapcsán várható.
Ismét meghallgatást tartottak az uniós tagállamok a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkely szerinti eljárás keretében. És bár a magyar kormány szerint ez nem téma, a tagállamokat igenis foglalkoztatja az, hogy betöltheti-e az EU soros elnökségét az Orbán-kormány. Van, aki szerint „Európát nem vezethetik homofób, kleptokrata Putyin-pincsik.
A görög Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke, a szociáldemokrata frakció volt tagja arra készül, hogy napokon belül visszatér a munkahelyére, vagyis az uniós törvényhozásba.
A kiszivárgott tervezet szerint az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós pénzek úgy is eljussanak a magyar polgárokhoz és vállalkozásokhoz, ha a kormány nem teljesíti a jogállamisági elvárásokat.
Bóka János igazságügyminiszter-helyettes szerint a magyar kormány és Brüsszel között a civil társadalmat és a menekültkérdést érintő ügyekben van vita, és a kormány nem fog mindenben engedni.
Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjával tárgyalt Brüsszelben Navracsics Tibor. A megbeszélésen a közalapítványi formában működő egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos aggályokról esett szó, csakúgy, mint a miniszter korábbi brüsszeli látogatásain már többször is az elmúlt hónapok során.
Korábban öt frakció kezdeményezte, hogy helyezzék erősebb nyomás alá Magyarországot.
Túl korai még erről beszélni – mondta Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke azzal kapcsolatban, hogy mennyiben viszi közelebb Magyarországot az uniós forrásokhoz az, hogy elfogadta a parlament az igazságügyi reformot.
A svéd soros elnökség előterjesztését a Népszava szerint várhatóan támogatni fogják a tagállami kormányok.
Az európai intézmények 2010 óta küzdenek a magyar korrupció és az antidemokratikus rendszer ellen. A problémát régóta látja mindenki, de az Európai Unió csak lassan, és igen nehézkesen lépett. 2018 óta viszont felgyorsultak a dolgok. Bemutatunk néhány elméletet a politológia világából, amelyek megmagyarázhatják, miért.
