Nem születik ma döntés sem Magyarország helyreállítási alapjának jóváhagyásáról, sem a jogállamisági eljárás lezárásáról és a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, sem az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelről, sem a globális minimumadóról a pénzügyminiszteri tanácson.
Hiába nyújtotta be a javaslatát az Európai Bizottság a tagállamoknak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról és a jogállamisági eljárás lezárásáról, a helyzet változatlanul bizonytalan.
Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
Ötödik alkalommal tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben, az uniós alapszerződések 7. cikkelye szerinti eljárásban a tagállamok. Annyi biztos, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor a magyar jogállamisággal ezen az eljáráson belül foglalkoztak, de azt sem lehet mondani, hogy egy lépéssel is közelebb kerültünk volna a folyamat végéhez.
A globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása az uniós pénzekért cserébe – egyebek mellett ezek lehetnek a kulcselemei az Európai Bizottság és a magyar kormány alkujának a jogállamisági eljárásban, amely a menetrend szerint a végéhez közeledik.
Aki az elmúlt években figyelemmel követte az Európai Unió és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitáját, sokat hallott mechanizmusról, feltételrendszerről és jelentésről, kötelezettségszegési eljárásról vagy a 7-es cikkelyről. Ezek az EU-s eszközök, habár mind a jogállamisággal és a demokrácia helyzetével kapcsolatosak, sok mindenben különböznek. Az EUrologus most induló sorozata segít értelmezni a politikai alkudozást, amelyet az Európai Unió a magyar demokrácia védelmében, illetve a korrupció ellen folytat az Orbán-kormánnyal.
Az Orbán-kormány ellenzi, hogy a legújabb parlamenti állásfoglalás megállapításairól is vitát nyissanak a miniszteri tanácsban.
Az igazságügyi miniszter Washingtonban beszélt arról, mitől működőképes a konzervatív politika.
Egy évtizednyi vizsgálódás után felgyorsítaná a demokratikus értékek és jogállamisági garanciák kikényszerítését Magyarországgal szemben az Európa Tanács. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a minap fogadott el az emberi jogi és jogállami kérdésekkel foglalkozó, 47 országot tömörítő szervezet parlamenti közgyűlése.
Felháborodott közleményben tiltakozik a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja azért, mert szerintük az EP a közösségimédia-felületein álhíreket terjeszt Magyarországgal kapcsolatban. Az EP szerint arról tájékoztatnak, amiről döntés született.
Mutatjuk az ellenzéki reakciókat az Európai Bizottság döntésére.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Parlament a magyar jogállamiságról készült jelentésének nincs jelentősége, és egyébként is mi vagyunk az egyik legdemokratikusabb ország. Az árstopok fenntartásáról jövőhéten dönthet a kormány.
Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával - adta elő pártja álláspontját Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte az EU csak
A testület arról gyűjt információkat, hogy a tagállamok hogyan és milyen mértékben hajtották végre az 2022-es jelentésben megfogalmazott ajánlásokat.
Abban az esetben, ha nem ítélik elégségesnek a budapesti kormány által vállalt reformokat.
Ezután két hónapja lesz a magyar Országgyűlésnek a csomagban foglaltak teljesítésére.
A miniszter szerint sűrű nyár után sűrű ősz jön.
