A108 perces film (pont olyan hosszú, mint az 1961-es első űrutazás) apropóján a HVG gyűjtött össze számos érdekes titkot az első, világűrt járt emberről. Tudták például, hogy a szovjet/orosz űrbe indulókat szállító busz mind a mai napig megáll útközben az indítóállvány felé? Ott az űrhajósok kiszállnak, s a jármű jobb hátsó kerekénél könnyítenek magukon. És nemcsak a férfiak, hanem a nők is: ők fiolában visznek magukkal egy kis vizeletet, hogy ráöntsék a kerékre. A hagyomány – vagy inkább babona – Jurij Gagarinhoz, a világ első űrhajósához kötődik: 1961. április 12-én az akkor 27 éves kozmonauta kérte meg a sofőrt egy rövid megállásra.
Nem igazán közismert tény az első űrutazásról, hogy a kozmonauta nem az űrhajó nagyon szűk visszatérő egységében ért földet, hanem 7 kilométeres magasságban katapultált, s ejtőernyővel ereszkedett alá.
Sokáig arról sem lehetett tudni – ez is államtitoknak számított –, hogy a leszállóban lévő űrhajó vad forgásba kezdett, a visszatérő egység pedig jelentős késéssel vált el a Vosztok–1 többi részétől. Közben Gagarin inkább csak közeli – igaz, a legközelebbi – nézője volt az űrutazásnak. A Vosztok–1-et ugyanis végig a földi űrközpontból irányították, a kozmonauta csak válsághelyzetben – egy lezárt borítékba helyezett kód beütésével – vehette volna át a parancsnokságot.
Az e heti HVG bemutat emellett számos nem ismert tényt Gagarin családjáról, rejtélyes haláláról, sőt arról is, hogy csúszott le az USA az „első ember az űrben” versenyről.
