HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Divatos dolog lett a jövőről beszélni: a téma, amellyel korábban csak szakemberek kisebb csoportja foglalkozott, betolakodott a mindennapi emberek életébe is. Cikkünkben négy, az előttünk álló éveket egyre inkább meghatározó trendet mutatunk be.

Mesterséges intelligencia

Az év eleji AI Index, amelyet a világhírű Stanford Egyetem állított össze, részletesen beszámol a terület iránti hihetetlen érdeklődésről. 1996-hoz képest például kilencszer annyi tanulmány és tudományos cikk születik mesterséges intelligencia témában. 2000 óta megtizennégyszereződött a mesterséges intelligenciákat (MI-ket) fejlesztő, aktív amerikai startupok száma. Kicsit közelebb a mához még egy adatot érdemes kimazsolázni a Stanford számai közül: eszerint 2013 óta négy és félszer annyi állás található a piacon, amelyhez MI-szakértelem szükséges.

A számtalan technikai kérdés mellett egyre erősebbek azok a hangok is, melyek szerint a mesterséges intelligencia használatának etikai oldalával is kellene valamit kezdeni. Nemrégiben a német kormány Adatetikai Bizottságában dolgozó Paul Nemitz verte félre a végítélet harangjait. 2018 szeptemberében publikált tanulmányában azzal érvel, hogy a kormányok hamarosan sokkal jobban fognak támaszkodni az MI-re és a dolgok internetével összefüggő technológiákra. A szerző véleménye szerint éppen ezért ideje eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia területéről mit kell törvénnyel szabályozni. Ha ez elmarad, aláássuk a demokrácia alapértékeit: az emberi jogokat, a demokráciát és a törvények uralmát. Nemitz szerint az idő sürget, hiszen az amerikai technológiai óriások mindeközben jobbára titokban fejlesztik az MI-technológiát. Az etikai kérdésekre adott európai válasz a jövőt erősen befolyásoló tényező lesz.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy az egyes kormányok az MI-ben egyre tökéletesedő eszközt kapnak állampolgáraik befolyásolására – hacsak a társadalmi mozgások ezt meg nem akadályozzák.

Tényleg gonosz robotok fenyegetik az emberiséget?

A gonosz ábrázatú, öntudatra ébredő robotok képével illusztrált, szenzációhajhász cikkek frappáns módon foglalják össze mindazt, amitől az MI-kutatók NEM tartanak – véli az MIT fizikaprofesszora, Max Tegmark.

Robotika

A témával kapcsolatban az igazi kihívás az automatizálás által érintett emberek és iparágak sorsa. Ez utóbbiak, köszönik szépen, még jobb hatásfokkal fognak működni, ha a növekedéspárti cégek az embert gyorsabban dolgozó és / vagy olcsóbb gépi megoldásokkal tudják kiváltani. A YouGov angol piackutató cég tavalyi jelentése szerint például csak Nagy-Britanniában négymillió állás fog eltűnni a robotizált munkahelyek miatt.

Mégsincs ok a pánikra, mégpedig két okból. Először is, mivel a munkaképes korú lakosságot szerte a világon az alkalmazkodóképesség-váltás-tanulás jelszavával revolverezik a HR-esek és a jövőkutatók, már sokan tudják, hogy pár éven belül olyan pozícióban dolgoznak majd, amelyről ma még nem is hallottak. Másrészt figyelembe kell venni az amerikai Johnson-kormánynak az 1960-as évekből származó bölcsességét: „a technológia megsemmisíti az állásokat, de nem a munkát”. Bár sok szakértő szerint a 2020-as évekre az automatizációnak köszönhetően a mostani álláshelyek egyharmada szűnhet meg, a nyugati társadalmakban a trendek a munkaerőhiány felé mutatnak. Ráadásul olyan szakmákban van hiány, amelyek nem automatizálhatók, ilyen például a kamionsofőr vagy épp az orvos, a betegápoló munkája.

A robotikában egyébként gyorsan felzárkózó, az élőerőt mechanikus karokra cserélő, valamint a mesterségesintelligencia-kutatásokban is élen járó Kína egyre közelebb sodorja a világot ahhoz, hogy kijelenthessük: immár két szuperhatalom létezik a Földön, és a maga módján mindkettő az egész világot megfigyeli.

Az együtt élés a humanoid robotokkal, annak megszokása, hogy emberszerű gépek vesznek körül, a következő évtizedekben szemléletváltást fog okozni, és hosszú távon felveti a robotjogok kérdését is.

Most akkor kell-e félnünk attól vagy sem, hogy elveszik a munkánkat?

A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hozhat a munkaerőpiacon is. Ha nem készülünk fel, a középosztály eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nő, sőt - mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is - a piacgazdaság a ma ismert formájában fenntarthatatlan lesz - véli Martin Ford jövőkutató.

Identitás

Magyarországról talán nehezebben látható és érthető, de tőlünk nyugatra fontos politikai témává emelkedett az identitás kérdése. Az Egyesült Államokban ez elsősorban belpolitikai kérdés: utolsó éveiben az Obama-kormányzat kiterjesztette ugyanis az önmeghatározás jogát a biológiai nemeket illetően. A melegjogok forradalmának következő lépését az LGBTQ kisebbség kevesebbszer szóba hozott csoportja felé tette meg az első színes bőrű elnök. Míg a demokraták ezt az emberi jogok bővüléseként élték meg, a republikánus szavazók jelentős körében visszatetszést keltettek az intézkedések, amelyek a hétköznapi élet számtalan részét érintették. Pillanatnyilag nem win-win játszmának lehetünk tanúi, amelyben az egyik oldal jogfosztottságnak éli meg, ha a másik jogait veszik inkább figyelembe.

Eközben például a transzneműek jogaihoz félve nyúl a nemzetközi sportélet: a férfinak született Rachel McKinnon 2018-ban megnyerte a UCI Masters Track Cycling világbajnokságot a 35–39 éves nők mezőnyében. Mivel egyre több ilyennel fogunk találkozni, a szakági sportvezetőknek hamarosan döntést kell hozniuk, hogy a fair play szellemébe mindez belefér-e. Hiszen például a férfitest – amit a kezelések nem változtatnak meg teljesen – a fizikai sportoknál előnyt fog élvezni.

Befolyásolja a jövő identitását az a jelenbeli esemény is, hogy kínai tudósok két nőstény egértől származó egereket hoztak létre. Ha ezt valamikor az emberek esetében is sikerül reprodukálni, a biológiai determinizmus kérdése megint bonyolultabb lesz.

Az identitás másik, minket jobban befolyásoló kérdése a lokális identitás megerősödése. A transznacionális intézmények létrejötte óta ott lóg a levegőben, hogy vajon mi lesz az eredeti csoportidentitásokkal? Lesz-e például európai identitás, vagy a nemzeti identitás erősebb marad? Sokan érvelnek azzal, hogy az Európa-programot nem lehet csak gazdasági eredményekkel összetartani. Az utóbbi pár esztendő viszont világszerte a jobboldali, populista és nacionalista erők megerősödését hozta. És mivel a modern politikai kommunikáció – a nem teljesen transzparens közösségi médiával – újabb muníciót kapott, a nemzeti érzelmekre hivatkozás erős marad a jövőben is.

Rengeteg szavazóban egyszerre lesz jelen a saját identitás (nemi, orientációs, nemzeti, származási és vallási), miközben a globalizáció miatt a tágabb csoportidentitás is erősödni fog (például az európaiság).

Klímavédelem

Kezdjük a jó hírrel: az 1987-ben kezdődött összefogás, amely a pótolhatatlan ózonrétegért történt, sikeresnek tűnik. A klórozott és fluorozott szénhidrogének (CFC-k) csökkentésével az ózonréteg egyértelműen gyógyul, úgyhogy egyelőre nem sütnek meg minket a kozmikus sugarak.

Folytassuk a rossz hírrel: a klímaváltozással kapcsolatban nincs megegyezés. Pedig az elképesztő nemzetközi tudósösszefogással elkészült klimatológiai jelentés szerint 2030-ig kellene nullára csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Ha ezt az elsőre lehetetlennek látszó dolgot sikerülne véghezvinnie az emberiségnek, akkor sem garantált, hogy a klímaváltozás a plusz másfél fok alatt marad. Az annál magasabb átlaghőmérséklet-változásnak pedig drámai következményei lesznek, amelyek érintik a mezőgazdaságot, a gyógyászatot, a mindennapi életet.

Milyen reményünk maradt, hogy 12 év alatt megváltozzon a helyzet? Az egyik ilyen fejlemény az elektromos közlekedés kiterjedése, természetesen nemcsak az autókra, hanem a kamionokra és a repülőkre is vonatkoztatva. Az áramtermelésben még keletkezhet ugyan szén-dioxid – a szénerőművek miatt –, de a megújuló energiatermeléssel és az életben tartott atomenergiai megoldásokkal van esély a zéró szint elérésére.

Közben felnő egy nemzedék, amely már a kiskorától szembesült a környezetvédelem fontosságával. Egyre több gyártó vállalja, hogy csökkenti a víz felhasználását, valamint újrahasznosított anyagokból fog dolgozni. Az ezeket igénybe vevő, választókorú népesség pozitívan szólhat majd bele a ketyegő bombát jelentő problémába. Közel az idő, amikor a klímára pozitív hatást gyakorló termékek, szolgáltatások és cégek ennek megfelelő plecsnit kapnak, ahogy a klímavédelmi fogyasztói kérdések is hangsúlyosabbak lesznek.

Kánai András cikke eredetileg a HVG Extra Business 2018/4-es számában jelent meg.

A szerző Holnap történt című könyvében a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Közel 13 ezer autón van már zöld rendszám

Közel 13 ezer autón van már zöld rendszám

Részesedést szerezne a Telenor Magyarországban az állam

Részesedést szerezne a Telenor Magyarországban az állam

Hogyan működik a csordaszellem? És miként hasznosíthatjuk ezt?

Hogyan működik a csordaszellem? És miként hasznosíthatjuk ezt?

Kerítés szúrta át a combját, a tűzoltóknak kellett levágniuk

Kerítés szúrta át a combját, a tűzoltóknak kellett levágniuk

Több mint tízezer nyaraló menekült erdőtűz miatt Horvátországban

Több mint tízezer nyaraló menekült erdőtűz miatt Horvátországban

Orbán Viktor több száz milliárd forintos harcot indít a civilek ellen

Orbán Viktor több száz milliárd forintos harcot indít a civilek ellen