Samsung
Samsung

Kell-e tartanunk az előttünk álló bizonytalan, robotikai forradalom küszöbén álló jövőtől? Egyáltalán tudhatunk-e bármit is arról, hogy mi vár ránk a következő években, évtizedekben? Jövőkutató szakértők vázolták fel a lehetséges forgatókönyveket, ott voltunk mi is.

„Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó” - felelte a Nobel-díjas dán fizikus, Niels Bohr Erzsébet királynő kérdésére, amikor a brit uralkodó egy könyvtáravatón a jelenlévő tudósoknál az előttünk álló korról érdeklődött.

Mint az a Samsung 30 éves magyarországi jelenlétét ünneplő kerekasztal-beszélgetésen kiderült, a hazai jövőkutatók osztják a frappánsan megfogalmazott bohr-i gondolatot. Amikor a jövőről próbálunk állítani valamit, általában a jelenbéli tendenciákat szoktuk felnagyítani, ám ekkor is legfeljebb a közeljövőről tudunk bármit is előrevetíteni.

30 új orvosi eszköz csak naponta

Az újabb és újabb technológiai vívmányok, a kütyük, illetve a robotok forradalmának korában elsősorban nem is az a kérdés, hogy meddig terjed majd az innováció. Sokkal inkább az, hogyan hat mindez az emberre, a pszichénk, a lelkünk képes-e egyáltalán feldolgozni, lekövetni a digitalizáció egyre gyorsabb ütemű dübörgését - vetette fel az est nyitányaként Nemes Orsolya, jövőkutató, tréner, akinek a közelmúltban jelent meg Generációs mítoszok című tudományos-ismeretterjesztő kötete.

Nemes Orsolya

Az biztosan állítható, hogy ennyi új technológiával, innovációval eddig még soha, egyetlen kor embere sem találkozhatott. Valljuk be őszintén, a hatalmas dömping feldolgozása komoly lelki, egzisztenciális válságot okoz, és azt is fog okozni a jövőben is az emberiségnek – ezt már Meskó Bertalan kutatóorvos mondta a kerekasztal-beszélgetésen.

Az orvoslás jövője című könyv szerzője hozzátette, erre jó példa, hogy az egyik legalapvetőbb orvosi eszköz, a sztetoszkóp széles körű elterjedéséhez is legalább harminc év kellett, mire a szakma megbarátkozott vele. Ehhez képest ma naponta minimum 30 új orvosi eszköz és technológiai eljárás lát napvilágot.

Abban szintén az összes, a beszélgetésben résztvevő egyetért, hogy a technológiai forradalom elsősorban az egészségügy területét fogja a jövőben fenekestül felforgatni. Ehhez képest minden terület el fog törpülni.

Meskó Bertalan

Meskó Bertalan orvosi jövőkutatóként már most ennek „bűvöletében” éli az életét. Például az egyik, általa használt alvásmerő applikáció pont az ideális pillanatban, már nem a mélyalvás fázisában ébreszti föl reggelente, így lényegesebben könnyebb az ébredés. Ez ráadásul sokszor csak két percnyi különbségen múlik. A szakértő a háziorvosához is a teljes genetikai szekvenciájával érkezik, aki nagyon hálás ezért, mert így nem ad olyan gyógyszert, ami hatástalan lenne.

A modern „kaméleonok kora”

Nemes Orsolya szerint ezek után nem véletlen, hogy már most beköszöntött a „kaméleonok kora”. Ez azt jelenti, hogy az egyre gyorsuló világban, a rengeteg változás közepette, amikor csak kapkodjuk a fejünket, a XXI. század jelszava még inkább az adaptáció lesz. Egyszerűen nem lesz más lehetőségünk, mint folyamatosan, rugalmasan változni a környezetünknek megfelelően.

Így a jövőben, amikor tízből hat mai óvodás olyan munkakörben fog dolgozni, ami ma még nem létezik, a siker záloga a magabiztos személyiség lesz. Egyedül az marad majd talpon, aki elsajátítja a képességeket, melyek alkalmassá tesznek bennünket az élethosszig tartó tanulásra, az állandó szakmai újjászületésre.

Kömlődi Ferenc író, újságíró, képzőművész, szintén jövőkutató, hozzátette, sokan hiába félünk tőle, a mesterséges intelligencia most is, és a jövőben is az embert szolgálja majd. Például a digitalizáció forradalma várhatóan még jobban kitágítja az emberi szellemi kapacitás lehetőségeit. Elmondása alapján már most ún. singularity loop-ban vagyunk a gépekkel: az eszközök minél többet tudnak, ez visszahat az emberre, és a mesterséges intelligencia fejlődésével elvileg mi is egyre intelligensebbek leszünk.

Még jobban kinyílnak az érzékszerveink

Ami a „kütyük” eljövetelével szintén hatalmas változás, - és a tendencia a jövőben valószínűleg csak felerősödik -, hogy a digitális technika emellett még jobban kiterjeszti az érzékszerveinket is. Így sokkal többekhez jut majd el az alkotás, a kreativitás kibontakoztatásának lehetősége.

Például ma már maximálisan technológiai eszközökkel hozhatunk létre digitális zenét vagy képeket, a virtuális kiterjesztéssel operáló eszközökről, vagy a teljes egészében mobiltelefonokkal készített játék-illetve dokumentumfilmekről nem is beszélve.

Kömlődi Ferenc

„Ugyanakkor a gépek valószínűleg nem fognak utolérni bennünket kreativitásban, ahogy az érzelmek, az empátia terén sem” – tekint a jövőbe Kömlődi Ferenc, aki hozzáteszi, a média általában túlriogat, többnyire indokolatlanok a gépi intelligenciától való félelmeink.

Azért se legyünk modern géprombolók, mert a szakértő szerint eddig még minden technológiai váltás ugyanannyi új munkahelyet hozott, mint amennyit megszüntetett. Ugyanez várható a robotikai forradalom küszöbén toporogva is.

De kié az adat és hova teszi?

Ezzel együtt az is a jövő nagy kihívása lesz, hogy az egészségügyi és a további innovációk használata során felhalmozódott adataink hova kerülnek, ezek mitől lesznek biztonságban. Kenyeres Tamás, a Samsung Magyarország mobil termékmenedzsment vezetője híve az elvnek, ha egy digitális szolgáltatás azért ingyenes, mert az adatainkkal „fizetünk” érte, legalább annak a tudásnak kerülhessünk birtokába, hogy mi lesz az adataink további sorsa.

Meskó Bertalan is úgy véli, ha vérnyomás- vagy DNS-adatainkhoz rajtunk kívül hozzáférnek mások is, az adatok által az egészségünk szempontjából még mindig többet nyerünk, mint nélkülük.

Kenyeres Tamás (jobbra)

A pesszimista, akár posztapokaliptikus jövőre vonatkozó jóslatok ellenére a technológiai fejlődésnek összességében is több a pozitívuma – a szakértők mind így gondolják. A digitalizáció leginkább demokratizál, általa az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások is egyre többek számára lesznek hozzáférhetők.

Jelenleg a mezőgazdaság világában is hatalmas robotikai forradalom zajlik, már a környezetvédelemben is erőteljesen használják a legújabb, digitális technológiákat. Az összességében megjósolhatatlan jövő mottója tehát egy 13. századi idézet alapján szabadon akár így is szólhatna: A digitalizációt megállítanotok nem kell félnetek, jó lesz!



Az oldalon elhelyezett tartalom az Samsung megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Samsung BrandChannel

5 tipp a sztárfotóstól: így örökítse meg a „golden hour” pillanatait

A világsztárokról készített portréi által híressé vált Uli Weber Ibizán tesztelte a Samsung csúcsmobiljának kameráját. A többek között Stinget, Kate Mosst vagy Kylie Minogue-ot is fotózó német fényképészt a golden hour, vagyis a naplementében készült megismételhetetlen színvilágú fotózás titkairól kérdeztük.

Samsung BrandChannel

Irigykedve nézi a futókat? Így kezdje el ön is!

Az egyik legnépszerűbb edzésmódszer, ami egyszerre dolgoztatja meg az izmokat és kapcsolja ki az agyunkat. Persze nem mindegy, hogyan fogunk hozzá, ezért adunk néhány tanácsot, hogy könnyű legyen megbarátkozni a futással.

Samsung BrandChannel

Imádja habzsolni a sorozatokat? Mutatjuk, hogy teheti azt még élvezetesebbé

Főleg a tévésorozatok rajongói körében népszerű az úgynevezett „binge watching”, vagyis az a maratoni tévézés, amelynek keretében 3-4-5 epizódot, vagy akár egy egész évadot is letudnak egyhuzamban. Adunk néhány tippet, hogyan érdemes belevágni, hogy az élmény is tökéletes legyen és az egészségünk se lássa kárát a vizuális habzsolásnak.

Samsung BrandChannel

Nem jönnek a jó ötletek? 7 egyszerű módszer a kreativitás fejlesztéséhez

A kreativitás nem csak a művészi lelkületű emberek és nem is a zsenik kiváltsága. Bár sokan nem gondolnak bele, a kreativitás igenis fejleszthető, csupán arra van szükség, hogy képesek legyünk ellazulni és engedni, hogy szabadon szárnyaljon a képzeletünk. Mutatunk pár módszert, amivel akár már perceken belül felpörgethetjük a kreativitásunkat.

Samsung BrandChannel

Titkok és kísértések: miért akarunk belenézni a párunk mobiljába?

Valóban csak rajtunk múlik, és pusztán tudatos döntéseink függvénye, hogy mobileszközeink rombolják vagy építik a kapcsolatainkat? Ha élünk is a gyanúperrel, hogy a párunk titkol előlünk valamit, van-e jogunk belenézni a telefonjába? És mit tegyünk, ha találtunk valamit? A szorongás pedig jogos, ha nem kapunk azonnal választ a másiktól?

Samsung BrandChannel

Milyen a jó pingvinvezér? – Hazánk legismertebb youtuberét kérdeztük a videojátékokról és a szülők felelősségéről

Nessajnak van polgári neve is, rajongói, követői azonban csak így, esetleg Császárpingvinként ismerik. A fiatalember már két éve foglalkozik a vlogolással, ez idő alatt pedig olyan közönséget épített ki magának, amelyet egy-egy vidéki lap vagy kisebb tévécsatorna is megirigyelne. Őt kérdeztük a youtuberek életéről, de arról is, mit gondol a játékfüggőség vagy épp az e-sport jelenségéről.