A szülőföldünk helyszínei iránti szeretetet sajnos alábecsülik liberális és demokratikus politikusaink, és hatékonyan használják ki fasisztáink és konzervatívjaink – írja Nick Thorpe új könyvében.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Csütörtökön és pénteken eső moshatja ki a légkörben lebegő porszemcséket.
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá egy friss magyar tanulmány.
Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek – néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.
Nem érdemes abban reménykedni, hogy a klímamodellek nem pontosak, és mégsem akkora a baj. Az évtizedes prognózisok világszerte és a Kárpát-medencében is szinte szó szerint beváltak. Viszont van jó hírük is a klímakutatóknak.
Itthon és a Kárpát-medence magyarlakta területein folyt az építkezés, több ezer templom újult meg. HVG-Ténytár.
Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.
Az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat szerint a magyar kabinet közel kétmilliárd forinttal támogatja meg a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működését
Semjén Zsolttal együtt közös nyilatkozatot írtak alá a kárpát-medencei magyar pártok egy közös néppárti fellépésről, többek közt arról, hogy az EU segítsen abban, hogy a magyarok ne menjenek el a szülőföldjükről.
14 történelmi régió, 50 kiállító, több mint 150 tétel és mesterkurzusok október 27-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, avagy BORmedence a magyar–magyar borbarátság jegyében.
Tudja, ki az „mindenes” Csákány, hallott már az „kábeltévés” Zsemberiről, a „bringás” Brindzáról, esetleg a „forradalmakban elsodort” Gajdosról, az „uniqumos” Péterről? Most megismerheti őket.
Tudja, ki a „fociolajozó” Világi, hallott már az „overdose-os” Czuczról, az „ingatlanos” Hideghéthyről? Most megismerheti őket.
Tudja, ki a „bútoros szenátor” Verestóy, hallott már a „láthatatlan médiás” Teszáriról, az „ingatlanos” Muduráról vagy éppen a „bajnokcsináló” Pászkányról? Most megismerheti őket.
A „nyugatos” magyar milliárdosok vagyonával nem vetekszik a szomszédos országokban élőké, az itthoniakkal azonban néhányan állják a versenyt - derítette ki a csütörtökön megjelenő HVG hetilap.
Kihirdették a Magyar Időknél rovatvezetői feladatokat ellátó Orbán János Dénes nevével fémjelzett, Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft (KMTG) első irodalmi pályázatának nyerteseit. A lista nem csupán az állami pénzen irodalmi tehetséggondozásban részesülő fiatal író- és költőpalánták neveit tartalmazza, hanem a mentorokét is, akik közt megtaláljuk a Kukorelly Endrét leütő szerzőt, de a 888.hu portál egyik volt munkatársának is jutott hely a csapatban.
A hegemónia - ha elismert képességen alapul - irigységet vált ki. Ám ha a hegemónia igényét valaki képesség és erő nélkül hirdeti meg, az közröhejt idéz elő.
Matolcsy öt éve még nagyszabású tervként jelentette be a Kárpát-medence fejlesztésére vonatkozó Wekerle-tervet, de gyakorlatilag semmi nem valósult meg belőle, Varga Mihály inkább nem nyúlt hozzá.
Nagyváradon, egy konferencia keretében mutatta be Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris Tervet, amellyel Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére.
Mi másnak az éve lenne 2015 Magyarországon, mint a szakképzésé? Orbán Viktor bejelentette, hogy a jelenlegi 28-30 ezer szakképzésbe járó diák számát jövőre jelentősen megemelné a kormány. Kárpát-medencei ösztöndíjat is indítanak, hogy ez sikerüljön.
