Nem tud lépést tartani a kereslettel egy helyi pékség Törökországban, miután egy ötezeréves recept alapján készítenek kenyeret. Az egykori összetevők rokonfajtáit használják, és az már csak kellemes ráadás, hogy fölöttébb szárazságtűrő növényekről van szó.
Ha a kenyérsütéshez gluténmentes alapanyagokat használunk, a tésztára vonatkozó szabályok teljesen megváltoznak – mutat rá Horváth Judit cukrász, a Mentes Kovászműhely Facebook-csoport alapítója. Részlet a Nagyszüleink kenyere mentesen című könyvből.
Novák Katalin egyenesen erre buzdít minden magyart.
Az USA magyarországi nagykövete, David Pressman ellátogatott Rubin Eszterhez, hogy az író és gasztronómiai blogger nagykovácsi otthonában a hagyományok szerint új kenyeret süssenek a több mint ezeréves magyar állam megalapításának tiszteletére.
A szolidaritásról és összetartozásról szól a tűzfalfestmény, ami a főváros városarculati cégének válasza a járványhelyzetre.
Ludwig Klára 25 évvel ezelőtt, Németországból hazatérve nyitotta meg első pékségét Solymáron. Az volt a célja, hogy a magyarok ne csak a fehérkenyeret, a vizes zsömlét, a kakaós csigát és a túrós batyut ismerjék és szeressék. A küldetés sikerült, megnéztük, hogyan lett a Ludwig és Mentesi Német Pékségből Jókenyér.
Csak egy gombot kell megnyomnia annak, aki friss kenyeret szeretne a BreadBot nevű eszköztől, a robotpék ugyanis minden mást magától csinál. A gyártó szerint koncepciójuk véget vethet a pazarlásnak.
Kétszáz kilós cipót sütnek Szent István napjára Szolnokon, majd felszentelik és szétosztják az ünneplők között.
Manapság már mindenféle borsos áru konyhai csodaherkentyű és rafinált technológia kecsegtet tökéletes ízhatással. Pedig vannak egyszerűbb, kissé elfeledett, könnyen kezelhető és lényegesen olcsóbb megoldások is ahhoz, hogy ízletes, zamatos, szaftos, s akár fogyókúrás fogások kerüljenek az asztalra. Tökéletesen megteszi például egy sima sütőzacskó.
A Kárpát-medence kenyere néven százötven kilogrammos cipót sütnek Szent István király napjára Szolnokon - mondta el Harcsa Béla, a kezdeményezés ötletgazdája, a Szolnok Televízió főszerkesztője csütörtökön az MTI-nek.
Bifidus essensis, probiotikus és az egyéb bűvös szavaktól megigézve azonnal tudatos vásárlókká válunk, és tucatjával hordjuk haza a különböző színes dobozokat a szupermarketekből, mert az egészségnél nincs is fontosabb. Közben elfeledjük az egyszerű, ám annál hatásosabb, olcsóbb, évszázadok óta jól ismert gyógyhatású tejsavót. Nemcsak egy ital, amitől elkerülhet minket minden téli nyavalya, de sütés-főzéskor is nagyszerűen felhasználható.
A jó kenyérhez csak vaj kell, vagy még az se. Persze nem mindegy, hogy milyen kenyér - talán ezért is fanyalognak egyre többen tőle.
Kicsiny kovász nagy tésztát keleszt – járta a mondás régen faluhelyen, ahol minden gazdaasszony maga sütötte a kenyeret. Ma már kevesen gyújtják be a kemencéket, de a tudományt még őrzik
A köznyelvben pelmenyi, valójában pelnyany, azaz a fülkenyér hihetetlen népszerűségre tett szert nálunk az utóbbi időben. Mindenki úgy hiszi, az orosz konyhából pottyant a fazekunkba, de ez csak fél igazság.
Régen az otthoni kenyérsütés teljesen mindennapos dolognak számított. Szerencsére manapság újra kezd divatba jönni a saját kezűleg, vagy a kenyérsütő gép bevetésével készített kenyér. Érdemes belefogni, nemcsak az alapanyagokat választhatjuk meg, de kedvünk szerint ízesíthetünk is.
Sejtjük, miért, mégsem értjük, hogyan találnak népes vevőkörre a gyári kenyerek. A nagyüzemi „magyar fehérkenyér” lassan ehetetlenné válik, se íze, se illata, a héja elrághatatlan, a belseje szétesik, vágáskor elképesztően morzsálódik és másnapra már nem is emlékeztet friss mivoltára.
A Candy's gasztroblog szerzője egy kenyérkülönlegesség elkészítését írja le, mégpedig a lilahagymás-olivabogyós kenyér receptjét.
