Nem tudta zavarba hozni a miniszterelnök-helyettest az ellenzéki kérdés, hogy miért csökkent a KSH adatai szerint csaknem egymillióval a katolikusok száma. Semjén Zsolt szerint hangulatkeltés és egyházellenes propaganda folyik, de “Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban”.
“Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?” – tudakolta írásbeli kérdésében Vadai Ágnes, DK-s politikus Semjén Zsolt egyházi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyettestől. Az ellenzéki képviselő a népszámlálási adatokra hivatkozott, miszerint a most először a magyarok kevesebb mint fele sorolta magát valamely felekezet tagjai közé, a csökkenés a katolikusoknál pedig mintegy egymillió elvesztett egyháztagot jelent, ami sokkolta az egyházakat, és az Orbán-kormányt is.
A kormány és az egyházak is sokkot kaphattak a népszámlálás vallási adataitól
A kereszténységet politikai védjegyként használóknak azzal kell szembesülniük, hogy tíz év alatt milliós nagyságrendű az emberveszteség és kisebbségbe kerültek azok, akik magukat valamelyik felekezethez tartozónak vallják.
Semjén Zsolt – aki mellesleg a KDNP elnöke is – sokkal árnyaltabban látja a képet. Válasza szerint a népszámlálás vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésére sokan nem válaszoltak, aminek okát abban is találta meg, hogy
sokakat megfélemlíthetett az önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is.
Tóta W.: Térdre, csuhások!
Mit kezdjünk a keresztény Magyarország hazugságára épült intézményrendszerrel, és ki képviseli a többséget, miután kiderült, hogy a keresztény kurzus nem? Vélemény.
Ugyanakkor, hívta fel a figyelmet Semjén, “a nem válaszolókat sem lehet automatikusan és kizárólagosan a vallástalanok kategóriájába sorolni”. Vagyis “közel sem olyan borús a kép, mint ahogy képviselő asszony és az önökkel szövetséges sajtótermékek azt láttatni szeretnék”.
Semjén hozzátette még azt is, hogy szerinte “egyetlen következtetés kétségtelenül levonható a népszámlálási adatokból, nevezetesen az, hogy Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség”. Összességében pedig úgy látja, a számok ellenére
Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban.”
Máté-Tóth András valláskutató: Magyarországon a vallásosság intézményi formái jelentősen gyengültek
A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
Valószínűleg felkasztotta magát.
