“Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?” – tudakolta írásbeli kérdésében Vadai Ágnes, DK-s politikus Semjén Zsolt egyházi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyettestől. Az ellenzéki képviselő a népszámlálási adatokra hivatkozott, miszerint a most először a magyarok kevesebb mint fele sorolta magát valamely felekezet tagjai közé, a csökkenés a katolikusoknál pedig mintegy egymillió elvesztett egyháztagot jelent, ami sokkolta az egyházakat, és az Orbán-kormányt is.

A kormány és az egyházak is sokkot kaphattak a népszámlálás vallási adataitól

A kereszténységet politikai védjegyként használóknak azzal kell szembesülniük, hogy tíz év alatt milliós nagyságrendű az emberveszteség és kisebbségbe kerültek azok, akik magukat valamelyik felekezethez tartozónak vallják.

Semjén Zsolt – aki mellesleg a KDNP elnöke is – sokkal árnyaltabban látja a képet. Válasza szerint a népszámlálás vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésére sokan nem válaszoltak, aminek okát abban is találta meg, hogy

sokakat megfélemlíthetett az önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is.

Tóta W.: Térdre, csuhások!

Mit kezdjünk a keresztény Magyarország hazugságára épült intézményrendszerrel, és ki képviseli a többséget, miután kiderült, hogy a keresztény kurzus nem? Vélemény.

Ugyanakkor, hívta fel a figyelmet Semjén, “a nem válaszolókat sem lehet automatikusan és kizárólagosan a vallástalanok kategóriájába sorolni”. Vagyis “közel sem olyan borús a kép, mint ahogy képviselő asszony és az önökkel szövetséges sajtótermékek azt láttatni szeretnék”.

Semjén hozzátette még azt is, hogy szerinte “egyetlen következtetés kétségtelenül levonható a népszámlálási adatokból, nevezetesen az, hogy Magyarországon a kereszténység a legnagyobb társadalmi rendező elv, a legerősebb identitásképző közösség”. Összességében pedig úgy látja, a számok ellenére

Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban.”

Máté-Tóth András valláskutató: Magyarországon a vallásosság intézményi formái jelentősen gyengültek

A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.