Pályázaton keresik a legzöldebb irodát és a legkörnyezetbarátabb intézkedéseket
Cégek jelentkezhetnek a Követ Egyesült programjaira.
Cégek jelentkezhetnek a Követ Egyesült programjaira.
A fogyasztói árakra és a globális fémkereskedelemre is jelentős hatással lesz az EU új karbonvámja. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorodása pedig lemaradásuk miatt a magyar kibocsátókat is igen hátrányosan érintheti.
Az utolsó elem is a helyére került az EU „Fit for 55” elnevezésű klímavédelmi csomagjának közlekedési javaslatai közül. Ennek a programnak az a célja, hogy 2030-ra az EU 55 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátását annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen a klímasemlegesség. Most a légi közlekedési ágazatra vonatkozó szabályokban egyeztek meg.
Fenntarthatóbb üzemanyaghoz jutnak majd a Wizz Air nagy-britanniai bázisai, ha elindítja termelését a Firefly nevű cég, amibe ötmillió fontot fektet a légitársaság. A vállalkozás szennyvíziszapból állítana elő repülőgép-üzemanyagot, majd várhatóan 2028-tól.
Az Európai Bizottság 2030-ra csak elektromos városi buszokat szeretne az unióban.
Környezetvédelemre nevelnek ugyan a kültéri sportok felszereléseit gyártó vállalatok, de közben az ő működésük is környezetromboló. A saját kibocsátás-csökkentésen túl azonban ők kreatív, sokszor politikai aktivizmusra buzdító eszközökkel is élnek a klímavédelem érdekében, és lassan érkeznek azok a termékek is, melyek nemcsak csökkentett szénlábnyommal készülnek, de elmozdulást jelentenek a valódi megoldás, a körforgásos gazdaság felé.
Az EU-ban nemrég elfogadott karbonvám egy sor olyan termékre vonatkozik majd, amelyek előállítása számottevő szén-dioxid-kibocsátással jár. Bő két éves átmeneti időszak után, nyolc évre elhúzva, fokozatosan vezetik majd be, egy szakértővel néztük végig, ez hogy fog kinézni, és mivel járhat majd.
13 év múlva már nem lehet hagyományos üzemanyaggal működő személyautókat, kisterherautókat vásárolni, csak elektromos töltésűeket. Erről egyeztek meg az uniós jogalkotók.
A CarbiCrete olyan alternatív betont állít elő, ami képes „elnyelni” a szén-dioxidot, így az nem kerül a légkörbe. Az már csak hab a tortán, hogy különleges építőkockák akár 30 százalékkal erősebbek is lehetnek, mint a hagyományos (cementalapú) társaik.
A Microsoft milliárdos társalapítója, Bill Gates szerint még most sincs olyan forgatókönyv a kezünkben, ami hatékony megoldást nyújthatna a klímaválsággal szemben. Ez pedig hangsúlyos probléma.
A környezetvédelmi miniszterek tanácsán is átment az uniós klímacsomag több eleme. Már szinte biztos, hogy fizetni kell majd a rosszul szigetelt épületek vagy korszerűtlen járművek kibocsátása miatt, és hogy 13 év múlva már nem lehet belső égésű motorral szerelt új autókat eladni. A javaslatcsomagba azért került néhány engedmény és kiskapu.
Hárommilliárd forinttal túllépték az előzetesen megállapított keretet a dél-dunántúli régióban beadott a napelemes pályázatoknál. Más régióban azonban maradt még bőven ki nem használt keret, ahonnan ki tudják pótolni.
Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.
A Meta/Facebook betonjának felhasználásával látványosan csökkenthető a károsanyag-kibocsátás. Tökéletesnek ugyanakkor (még) nem mondható.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
RenoPont néven hoztak létre egyablakos rendszerű, nonprofit szolgáltatást szakmai és civil szervezetek. Azoknak segítenének vele, akik otthonuk energetikai korszerűsítését fontolgatják.
Kibővítették Londonban az ultraalacsony kibocsátási zónát. Ezzel már két budapestnyi területen kell a régebbi autók vezetőinek több mint 5000 forintnak megfelelő összeget fizetniük a behajtásért, az év egyetlen napja kivételével minden munka-, pihenő- és ünnepnapon. A cél, hogy tisztább maradhasson a levegő a városban.
Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?
Ez nem a jól ismert dízelbotrány, itt a gyártók trösztellenes szabályokat sértettek az AdBlue kipufogógáz-tisztító adalék alkalmazása során. Megállapodtak ugyanis, hogy egységesen csak minimálisan teljesítik a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szabályokat.