A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a közvetlen szakmai felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy múlt pénteki kormányhatározat alapján megkezdte a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 2009-2010-es évekre vonatkozó akciótervei módosításának kidolgozását - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.
Enyhébb elbírálásban részesülnek a kis- és középvállalkozások (kkv), ha hatályba lép a szektorról, a kkv-k fejlődésének támogatásáról szóló 2004-ben hozott törvény az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott módosítása.
Jelenleg a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor a legveszélyeztetettebb - közölte az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég, amelynek szakemberi szerint a tőkebevonás nehezebb, ráadásul az adózási oldalról tervezett könnyítések hatása is csak később jelentkezik.
Helyzetbe hozza a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) a közbeszerzési törvény módosítása, amelynek ezen kívül fontos célja a közbeszerzések jogi útvesztőinek felszámolása, valamint az, hogy megálljt parancsoljanak a "közpénzek ellopásának" − mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlésben.
A magyar és román határ mentén kkv-kutatás zajlik, melynek célja a térség vállalkozásai innovációs, együttműködési képességeinek, valamint nemzetköziesedésének vizsgálata. Az eredmények a régió gazdaság- és vállalkozásfejlesztési politikáit is befolyásolhatják.
A kis- és középválallalkozásokat segítő törvény módosításának általános vitájával, valamint három törvényjavaslat részletes vitájával zárta munkáját hétfőn az Országgyűlés.
A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása szempontjából jelentős szerepet töltenek be a pályázati források, hiszen 700 vállalkozás vezetőjéből minden negyedik mondta azt, hogy az elkövetkezendő egy évben számítanak pályázati forrás bevonására. „Ez alatt nemcsak az uniós társfinanszírozású forrásokat kell érteni, hiszen az induló vállalkozások számára elsősorban a munkahelyteremtő jellegű, 100%-ban hazai finanszírozású pályázatok jelenthetnek elérhető támogatást” – magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing főosztály igazgatója.
Míg az EU tagállamokban a közbeszerzési tenderek beszerzési értékének mintegy felét a kis-és középvállalkozások nyerik, Magyarországon ez az arány nem éri el a 40 százalékot. A hazai kkv-k helyzetbe hozásához nem a közbeszerzési szabályozás módosítására, sokkal inkább az ajánlatkérők részéről vállalkozásbarát megközelítésre lenne szükség.
Versenyképességük fejlesztése és foglalkoztatási kapacitásuk bővítése érdekében összesen 200 millió forintra pályázhatnak a kisvállalkozások e hónap végéig, illetve szeptember 30-ig - derül ki abból a pályázati felhívásból, ami az Országos Foglakoztatási Közalapítvány (OFA) honlapján jelent meg.
Az adószakértők szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) jól járnak a tervezett adóváltozásokkal, a vesztesek a pénzügyi intézmények
A magyar kkv-k forráshiányban szenvednek; egyre kevesebb cég engedheti meg magának, hogy IT és irodai eszközeit készpénzzel vásárolja meg, ezért nagyobb hajlandósággal vonnak be külső finanszírozási forrást az eszközparkjaik karbantartására és felújítására.
Az európai uniós pályázatok benyújtása szempontjából döntő fontosságú a vállalkozások számára a pályázati cégektől kapott tájékoztatás – derül ki a K&H által 700 kkv vezető körében végzett kutatásából. A pályázati szakértőktől szerzett információk mellett az internetes portálok bírnak kiemelt jelentőséggel, miközben az állami tájékoztatás fontosságát harmadik helyen jelölték meg a kkv döntéshozók.
A magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak fontos lehetőséget jelentenek az európai uniós forrásból megvalósuló közberuházások - mondta az MTI-nek Zöld István, a Jánosik és Társa Kft. ügyvezetője, aki hangsúlyozta: cégük, árbevételének tavalyi, 20 százalékos bővülésében is fontos szerepet játszottak az uniós beruházásoknak, és részben 2010-ben is erre alapozzák a 15 százalékot meghaladó bevétel-növekedési tervüket.
Június 1-ig tart az Európai Bizottság által meghirdetett Európai Kis- és Középvállalkozások Hete rendezvénysorozat, melynek keretében a PricewaterhouseCoopers tegnap a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó új IFRS szabványt mutatta be az érdeklődő szakembereknek.
Egyszerűbb, átláthatóbb adórendszert, a terhek, a bürokrácia és az adminisztráció csökkentését igényelték a kis- és középvállalkozásokat képviselő szervezetek vezetői, az egykulcsos adómegoldásokról azonban megoszlottak a vélemények az Orbán Viktor által meghirdetett „nemzeti konzultációsorozat” második, a gazdasági válsághelyzet elhárításáról szóló rendezvényén.
Mire adoptálnánk az eurót, már a többieknél sem lesz – vélekedik Róna Péter közgazdász (68), aki élesen bírálja a Nemzeti Bank monetáris politikáját, ellenzi az adócsökkentést, és nincs hasra esve a multiktól. Róna Péter 1986-tól 1990-ig a Schroder bankház elnök-vezérigazgatója, 1990 és 2004 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója volt.
A mezőgazdasági vállalkozások beruházási hajlandósága az elmúlt bő másfél évben a válság hatására szinte teljesen megszűnt. Egy jól működő uniós, illetve magyar támogatási rendszer, a megfelelő finanszírozási formák beemelése a futó agrártámogatási programba azonban csökkenthette volna a visszaesést, kialakítása most kezdődő kilábalási időszakban is lökést adhat a szektornak - álla a Lízingszövetség közleményében.
A májusban megalakuló leendő új kormány egyik fő feladatának a versenyképesség növelését tartja, amelynek része kell, hogy legyen a hazai kis- és középvállalkozások versenypozíciójának erősítése. A kkv-k körében közvetlenül az országgyűlési választások előtt végzett kutatás során kiderült, 52 százalékuk nem számít változásra.
Járulékterhek csökkentése, osztalékmentesség felszámolása és adómentes étkezési jegyek - néhány az elmúlt időszakból válogatott politikusi ígéretekből. Induló cégeket kérdeztünk, melyik párt "vállalkozásbarát" programjával tudnak leginkább azonosulni.
Az idei első negyedévben folytatódott a felszámolások számának növekedése a kkv-szektorban: januártól márciusig 3947 cég ellen indítottak eljárást a hitelezők. A bedőlt cégek száma 2009 azonos időszakához képest 3,3 százalékkal (129-cel) emelkedett. Ez a növekedési ütem ugyan jelentősen elmarad az egy évvel korábbi 31,8 százalékos emelkedéstől, de az Opten Kft szerint továbbra sincs ok bizakodásra.
