Bár az előzetes KSH adatok alapján valóban csökkenő tendenciát mutat a kivitel bővülése, továbbra is az exporttevékenységet folytató cégek vannak kedvezőbb helyzetben - mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője a cég kisvállalkozásoknak szóló hírlevelében.
A generációváltás előtt álló családi vállalatok tulajdonos-vezetői a felmérés szerint jellemzően nem gondolnak cégük eladására, nem veszik számításba cégük/cégcsoportjuk lényeges átstrukturálásának lehetőségét, és nem vonják be az alattuk dolgozó menedzsereket a komoly döntésekbe, miközben a kulcsinformációkat döntően megtartják maguknak, a legtöbb lényeges kérdésben ők maguk döntenek.
Az év eleje óta először nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek beruházást terveznek.
Szigorodhatnak a hitelezési feltételek Magyarországon jövőre a bankadó miatt, azonban a kkv-ék a Széchenyi-tervre támaszkodhatnak - áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. A felmérés szerint a fizetési morál még állami megrendelések esetén is jelentősen romlott, a csődeljárások száma nőtt, az építőipar és a szállítmányozás pedig továbbra is a legveszélyeztetettebb ágazatok.
„A 2011-es adócsomag számos pozitív változása mellett - mint például a nyereségadó csökkentése vagy a cafeteria-rendszer egyszerűsítése - a minimálbér tervezett jövő évi növelése a kkv-k terheinek növekedését jelentheti, ami fékezheti a foglalkoztatottság bővülését, vagy akár a szürkegazdaság felé is elmozdíthatja a kisebb vállalkozásokat” - mondta el Németh László, a K&H kkv-marketingfőosztály vezetője a vállalat kkv bizalmi index kutatásában.
A hazai kis- és középvállalati energiafogyasztók mintegy fele tartja úgy, hogy versenyképességére erős hatással van energiaköltségeinek alakulása, ám csak a negyedük tett valamit annak érdekében, hogy megkísérelje ezen kiadásait lefaragni – derül ki a Mentor Partner és a Bell Research Kft.felméréséből, amely a Világgazdaság Online-on olvasható.
A bürokrácia maga alá fogja temetni a hazai vállalkozásokat, ha a kormány nem lép azonnal - figyelmeztetett Miklóssy Ferenc az MKIK alelnöke. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a helyzetet többek között a cégek adminisztrációs terheinek 800 milliárdos csökkentésével orvosolnák.
Egyre kevesebb euróövezeti kis-és középvállalkozás érzi úgy, hogy nehezen jut hitelhez.
Miközben egy negyedévvel ezelőtt még 4,5 százalékos átlagos profitnövekedést vártak a következő egy évben a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv) vezetői, ma már úgy ítélik meg, hogy csak 3,7 százalékos lesz a nyereségnövekedés - derül ki a K&H és a GfK kedden kiadott felméréséből.
Egy a napokban publikált felmérés eredményei alapján a vállalkozások nagy része aggódik vevői nemfizetése miatt. Az eredmény nem meglepő, hiszen a vevői kapcsolatok, és ezen belül a vevői fizetések teljesítése a hazai kkv-k gazdasági helyzetének legfontosabb meghatározója.
Nagyon sebezhetőek a magyar vállalatok, egy következő finanszírozási válságot közülük csak kevesen élnének túl. – derül ki az idei Navigator kutatásból. Piacaik összeomlását még a nagyok is csak nehezen tudták átvészelni, a banki finanszírozás szűkülése és az üzleti kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen bizalmi tőke elvesztése viszont a kis- és középvállalkozásokat érintette súlyosabban.
A magyar cégek az interneten értesülnek az uniós forrású pályázati lehetőségekről. Ha pedig információra van szükségük, akkor leginkább a pályázati tanácsadó cégekhez fordulnak – derült ki a 700 magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével zajlott K&H kkv kutatásból.
Közel 155 milliárd forintnyi azonnal felhasználható forrást biztosít az Új Széchenyi Terv a kis- és középvállalkozások számára. A gazdaságpolitika új irányait kijelölő tervezet központi eleme a foglalkoztatás bővítése, amelyhez első lépés a magyar gazdaság megreformálása a kitűzött hét kitörési pontban foglaltak megvalósításával.
A következő másfél-két évben a jelenlegi 25 százalékról mintegy 5-7 százalékkal kívánja növelni részesedését a belföldi piacon a több mint 30 kis- és közepes méretű magyar húsipari vállalkozást képviselő, Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) - mondta az MTI-nek Babati Zoltán, a Húscéh elnöke.
Aláírta Schmitt Pál köztársasági elnök, így hatályba léphet a kis és középvállalkozások fejlődésének támogatásáról szóló 2004-ben hozott törvény módosítása. A kkv-k számára "kézzel fogható" enyhítést jelent az, hogy 2011. január elsejétől a szakhatóság - kivéve az adó- és vámhatóságot - az első esetben figyelmeztetést alkalmazhat, és nem szabhat ki bírságot.
Nemzetközi szinten is kiemelkedő a hazai, kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre. A vállalatok ilyen jellegű költségeiket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják. 2010-ben tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat – figyelmeztet a Deloitte.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a közvetlen szakmai felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy múlt pénteki kormányhatározat alapján megkezdte a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 2009-2010-es évekre vonatkozó akciótervei módosításának kidolgozását - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.
Enyhébb elbírálásban részesülnek a kis- és középvállalkozások (kkv), ha hatályba lép a szektorról, a kkv-k fejlődésének támogatásáról szóló 2004-ben hozott törvény az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott módosítása.
Jelenleg a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor a legveszélyeztetettebb - közölte az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég, amelynek szakemberi szerint a tőkebevonás nehezebb, ráadásul az adózási oldalról tervezett könnyítések hatása is csak később jelentkezik.
Helyzetbe hozza a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) a közbeszerzési törvény módosítása, amelynek ezen kívül fontos célja a közbeszerzések jogi útvesztőinek felszámolása, valamint az, hogy megálljt parancsoljanak a "közpénzek ellopásának" − mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden az Országgyűlésben.
