#klímaváltozás


zCast: „Ha csak az én generációmon múlna, kihalnánk”

A Greta Thunberg nevével fémjelzett mozgalmak egy új generáció problématérképére is felhelyezték a klímaváltozás kérdését. Mégis, ha azt nézzük, hányan vannak, akik aktívan tesznek a közelgő klímakatasztrófa ellen, már közel sem olyan biztató az összkép. Miért van ez? Hogyan látja két különböző generáció a zöld mozgalmak múltját és jelenét? Fait Federika erről beszélgetett vendégeivel a zCast évadzáró epizódjában.


Szárazra beszélem a számat, de amíg nincs Armageddon, senkit nem érdekel – Gyuricza Csaba professzor arról, hogy a szántást felejtsük el

Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. 





Klímaváltozás Magyarországon: Télapó helyett Őszapó jön majd

Az ELTE éghajlatkutatóinak számításai szerint egy emberöltő alatt 25 nappal lett hosszabb a nyár és a tavasz Magyarországon, és ez azt jelenti, hogy az év közel kétharmadát ez a két évszak tölti ki. A klímaváltozás sok mindenben megváltoztatja az életünket, de a Duma Aktuál csapatából volt, aki megpróbálta megtalálni az előnyét annak, hogy melegebb és szárazabb az időjárás hazánkban: például nem kell annyit fűteni és füvet nyírni, illetve homokóra-nagyhatalom lehet belőlünk. Illetve annak is meglehetnek a szépségei nyaralótulajdonosként, ha kiszárad a Balaton: csak egy puszta lesz büfékkel körülvéve.


A karbantartást át kell tenni télre, a rendezvényekre viharálló sátrak kellenek – ifj. Chikán Attila a klímaváltozásról

Egyre több magyarországi vállalat rendelkezik már kidolgozott fenntarthatósági stratégiával, ám még mindig kevés a valós cselekvés. Aggasztó, hogy hiába terjed az újrahasznosítás,  gyorsabban nő a fogyasztás, ezért a világon a körforgásosság mértéke csökken – mondta lapunknak ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke.






Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy

Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.



A szegények hálószobájában vagy a gazdagok jachtjain rejlik a klímaválság megoldása?

A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.





Komoly kibocsátás-csökkentési vállalást villantott a klímacsúcs előtt az EU, Magyarország ellene szavazott

Majd egy teljes napon át egyeztettek az Európai Unió új kibocsátás-csökkentési vállalásairól az EU illetékes miniszterei. Végül szerda reggelre állapodtak meg, hogy az EU 2040-re 90 százalékkal csökkenti a globális felmelegedésért felelős káros gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez erős tárgyalási pozíciót jelent a jövő héten induló klímacsúcson, a COP30-on, még úgy is, hogy több tagállam – például Magyarország – ellene szavazott.