#klímaváltozás

A súlyos erdőtűzszezon után az Európai Parlamentben összecsaptak a klímaváltozást elismerők a tagadókkal

Majdnem 700 ezer hektár égett le Európában az idei nyári erdőtüzekben, több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni, és a lángoknak halálos áldozatai is voltak – mondta Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos az Európai Parlament Környezetvédelmi, Éghajlatvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának ülésén. A képviselők szerint a pusztító szezon ismét megmutatta, hogy az egyes tagállamok önmagukban egyre kevésbé képesek megbirkózni a katasztrófákkal.


Mit ér bármilyen kutatásom, ha pár évtized múlva AI-háború lesz, az emberek meg a termőföldért és a vízért ölik egymást? – interjú Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal

„A mesterséges intelligenciának van egy olyan, a klímakatasztrófánál közelebbi veszélye, amit nem vesznek észre. Algoritmus útján evolúcióképessé válhat” – figyelmeztet Szathmáry Eörs, az Amerikai Tudományos Akadémia friss tagja, aki évek óta kongatja a vészharangot az emberi civilizációt fenyegető veszélyek miatt. Hogyan készüljünk az áram nélküli jövőre? Milyen intézményt nyitna a Karmelita felső emeletén, és hogyan büntetné, aki Hummert vesz?











Mire lehet elég a Magyar Péter által bejelentett hatmilliárdos beruházás Pakson?

Hatmilliárd forintból ad magának haladékot az ország arra, hogy elkezdjen másként gondolkodni Paksról, az áramról és az ellátásbiztonságról. A szerdai, kihelyezett kormányülést követően Magyar Péter bejelentette, hogy fenékküszöböt építenek a Duna medrébe, hogy a mostanihoz hasonlóan alacsony vízállás mellett se legyen gond az atomerőmű üzemeltethetőségével. A krízisre adott gyors válasz azonban nem biztos, hogy elég lesz.






Ezen a nyáron azok is szoronganak, akik eddig még sosem

Kalapáló szív, izzadás, szédülés, légszomj: a túlhevült test tünetei könnyen összetéveszthetők a szorongással, az agyunk pedig nem mindig tud különbséget tenni a kettő között. Így fordulhat elő, hogy egy zsúfolt villamos, egy forró hálószoba vagy a hetek óta tartó kánikula pánikszerű élményt indít be. Rózsa Éva pszichológussal arról beszéltünk, miért szoronghatunk a hőségben, és hogyan lehet visszanyerni a kontrollt.


Nem biztos, hogy sok köszönet lesz abban, ami a hőkupola után jön

Melegedő évek, erősödő aszály – nincs benne semmi meglepő, a szakemberek több évtizede előre jelezték, merre tart Magyarország időjárása. A kutatók arra is figyelmeztettek: a Kárpát-medencét Nyugat-Európánál erősebben fogja érinteni a felmelegedés, és – ha az összesített értékeknél közölt 2-3 Celsius-fokos eltérések az átlagokban a laikusok számára nem is tűnnek riasztónak – szélsőségesebbé válik a hazai klíma. Azaz enyhe időszakokat kemény hidegek, hosszú aszályt, akár heves áradások is követhetnek.



A gazdaság is hőgutát kap az elviselhetetlen melegben

Nyakunkon az újabb hőhullám, és egyre világosabb: nem egyedi jelenségről van szó. Sőt, számszerűsíthető visszaesést okoz egész Európa gazdasági teljesítményében. Az időjárási viszonyok alakulása súlyos terhet jelent a kormányoknak, ráadásul ezen a téren nehéz egyik napról a másikra érdemi megoldásokkal szolgálni. Van egyáltalán ilyen?