Lassú az átmenet a fenntarthatóság felé, de lehet gyorsan változtatni, a politikában példa erre az idei magyarországi választás – mondja Paul Polman, az Unilever korábbi első embere.
A klímaváltozás alaposan közrejátszik azokban a szokatlan természeti jelenségekben, amelyek elősegítik és súlyosbítják a dél-európai erdőtüzeket.
Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot tömörítő C5-együttműködés következő ülésén fogja javasolni a külügyminiszter a téma megtárgyalását.
Hosszan sorolva emlékeztet Szél Bernadett: kormányon hány alkalommal húzta keresztül a klímaváltozásra való felkészülést az a Fidesz, ami most a három hónapja kormányzó Tiszát ostorozza felkészületlenséget kiáltva.
Kalapáló szív, izzadás, szédülés, légszomj: a túlhevült test tünetei könnyen összetéveszthetők a szorongással, az agyunk pedig nem mindig tud különbséget tenni a kettő között. Így fordulhat elő, hogy egy zsúfolt villamos, egy forró hálószoba vagy a hetek óta tartó kánikula pánikszerű élményt indít be. Rózsa Éva pszichológussal arról beszéltünk, miért szoronghatunk a hőségben, és hogyan lehet visszanyerni a kontrollt.
Melegedő évek, erősödő aszály – nincs benne semmi meglepő, a szakemberek több évtizede előre jelezték, merre tart Magyarország időjárása. A kutatók arra is figyelmeztettek: a Kárpát-medencét Nyugat-Európánál erősebben fogja érinteni a felmelegedés, és – ha az összesített értékeknél közölt 2-3 Celsius-fokos eltérések az átlagokban a laikusok számára nem is tűnnek riasztónak – szélsőségesebbé válik a hazai klíma. Azaz enyhe időszakokat kemény hidegek, hosszú aszályt, akár heves áradások is követhetnek.
Brüsszel az egyik büntető csomagot hozza a másik után Oroszország ellen, de Putyin elnök mindig talál kiskaput. Erdőtüzek sújtják Európát, a szárazságra figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána, vége a német autómítosznak és Robert Ficóig érhetnek egy korrupciós ügy szálai Szlovákiában. Nemzetközi lapszemle.
Nyakunkon az újabb hőhullám, és egyre világosabb: nem egyedi jelenségről van szó. Sőt, számszerűsíthető visszaesést okoz egész Európa gazdasági teljesítményében. Az időjárási viszonyok alakulása súlyos terhet jelent a kormányoknak, ráadásul ezen a téren nehéz egyik napról a másikra érdemi megoldásokkal szolgálni. Van egyáltalán ilyen?
Lesz olyan súlyos a mostani hőhullám, mint a rossz emlékű június végi hőkupola? Mitől függ, hogy 35 vagy 40 fok lesz a jövő hét közepén, és melyik a valószínűbb? Mit okozhat az El Niño Magyarországon késő ősszel és télen? Szabó Péter éghajlatkutatóval elemeztük a hőhelyzetet.
Nőnek a háztartások kiadásai a hőhullámok miatt, és a gazdaságot is visszaveti a felmelegedés. Az EU felkészületlen, holott a hőség a legkomolyabb éghajlati kockázati faktorrá vált. Rémisztők a kilátások a század végére.
Amerikai kutatók szerint az évszázad végére annyira sok oxigént veszíthetnek a természetes vizek, hogy az a teljes vízi ökoszisztémát felboríthatja, a globális hatása pedig sokáig visszafordíthatatlan lesz.
Egy 2015-ös tanulmány jelenti az eddigi legjobb becslést a Földön megtalálható fák számát illetően, a kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az ültetés nem jelent elegendő megoldást.
Nagy segítséget jelentenek, de nem mindenhatók a fák a klímaváltozás elleni küzdelemben – mutatott rá egy friss kutatás, mely szerint a forró időszak beálltával sok fa egyszerűen leáll a növekedéssel.
Ha minden nyár olyan lesz, mint a mostani, akkor 2035-re a városi fák negyven százalékát elveszítjük – mondja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, aki szerint a magánkerteket is újra kell tervezni. A vízigényes tujáktól, egynyári virágoktól el kell köszönnünk. De mit ültessünk helyettük?
Megnyomták „a send gombot”, és olyan átfogó kerettörvényt küldött a kormánynak közel 200 civil szervezet, amelyet akár már másnap be lehet nyújtani a parlamentnek, miután már túl vannak vele a szakmai és társadalmi egyeztetéseken is. Ha mégsem tart rá igényt az új kormány – mivel maga is dolgozik hasonlón –, az átfogó kerettörvény-tervezet akkor is jó szolgálatot tesz majd: lehet mihez mérni a várhatóan ősszel megszülető végleges jogszabályt.
A Csendes-óceán medencéjének felmelegedését megállítaná, de pusztító károkat okozna máshol, köztük Magyarországon is.
Ez a harmadik hőhullám idén az országban. A májusi rendkívüli korai időpontjával tűnt ki, a júniusi pedig majdnem két hétig tartott.
A globális felmelegedés miatt nyaranta egyre korábban és gyakrabban kell lecsavarni a paksi atomerőművet, amely a Duna vizét melegíti a saját hűtésével. A teljesítménycsökkentések fokozzák a folyamatos üzemre tervezett reaktorblokkok amortizációját, miközben az erőmű élettartamának meghosszabbítása van terítéken.
A váratlanul korán érkező kánikula 1300 halálos áldozatot szedett az Európai Unióban. Melyik ország hogyan reagált a rendkívüli helyzetre? Hol tombolnak a kánikula mellett a krízis miatti politikai viták is? Melyik országban halasztották el az érettségit a forró tantermek miatt?
Felidézzük videóinkat, amelyekben a mindennapok kihívásaitól kezdve a mezőgazdaságon és az építészeten át keressük a megoldásokat az egyre gyakoribb és kegyetlenebb hőhullámok jelentette kihívásokra.
