A Nepál és Kína határvidékén végigsöprő árvíz a klímaváltozás számlájára írható, de a kutatók még keresik, hogy az olvadáson kívül mi állhat a háttérben. A kínai hatóságok szerint újabb iszapáradat jöhet a napokban, mert kétmillió köbméter víz egy völgyben rekedt, bőven van utánpótlása, és bármikor áttörheti a gátjait.
Megdőlt az óceáni melegrekord, még soha nem volt ilyen magas a világtenger átlagos hőmérséklete. Ez még csak durvulhat, ahogy a következő hónapokban kiteljesedik az idén szélsőségesen erősnek ígérkező El Niño.
Az ország folytatni akarja három olyan olajmező fejlesztését is, amelyet korábbi bírósági ítéletek akadályoznak.
A Reuters a magyar energetikával foglalkozik, de lapszemlénkben szó van még Marcin Romanowskiról, Putyin hibrid hadviseléséről és az amerikai félidős választásokról is.
Négy év után újra rendkívül gyenge esztendőre számíthat az agrárium, a csökkenő árak is a gazdák veszteségeit növelik. A GDP-re gyakorolt negatív hatás csak azért nem súlyos, mert már 2025 is gyenge volt.
Nem jó ötlet minden korosztályra egységes hőmérsékleti küszöböt megszabni: az idősebbeket sokkal jobban sújtják a felmelegedés hatásai, mint a fiatalokat.
Ízelítőt kaphatunk 2027-ben a jövőből: az El Niño miatt olyan meleg lehet, mint majd a 2040-es évek elején.
A század közepére évente 1-3,5 hét többlet hőségriadós nappal és 2-4 hét többlet trópusi éjszakával kell számolni.
Hatmilliárd forintból ad magának haladékot az ország arra, hogy elkezdjen másként gondolkodni Paksról, az áramról és az ellátásbiztonságról. A szerdai, kihelyezett kormányülést követően Magyar Péter bejelentette, hogy fenékküszöböt építenek a Duna medrébe, hogy a mostanihoz hasonlóan alacsony vízállás mellett se legyen gond az atomerőmű üzemeltethetőségével. A krízisre adott gyors válasz azonban nem biztos, hogy elég lesz.
Lassú az átmenet a fenntarthatóság felé, de lehet gyorsan változtatni, a politikában példa erre az idei magyarországi választás – mondja Paul Polman, az Unilever korábbi első embere.
A klímaváltozás alaposan közrejátszik azokban a szokatlan természeti jelenségekben, amelyek elősegítik és súlyosbítják a dél-európai erdőtüzeket.
Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot tömörítő C5-együttműködés következő ülésén fogja javasolni a külügyminiszter a téma megtárgyalását.
Hosszan sorolva emlékeztet Szél Bernadett: kormányon hány alkalommal húzta keresztül a klímaváltozásra való felkészülést az a Fidesz, ami most a három hónapja kormányzó Tiszát ostorozza felkészületlenséget kiáltva.
Kalapáló szív, izzadás, szédülés, légszomj: a túlhevült test tünetei könnyen összetéveszthetők a szorongással, az agyunk pedig nem mindig tud különbséget tenni a kettő között. Így fordulhat elő, hogy egy zsúfolt villamos, egy forró hálószoba vagy a hetek óta tartó kánikula pánikszerű élményt indít be. Rózsa Éva pszichológussal arról beszéltünk, miért szoronghatunk a hőségben, és hogyan lehet visszanyerni a kontrollt.
Melegedő évek, erősödő aszály – nincs benne semmi meglepő, a szakemberek több évtizede előre jelezték, merre tart Magyarország időjárása. A kutatók arra is figyelmeztettek: a Kárpát-medencét Nyugat-Európánál erősebben fogja érinteni a felmelegedés, és – ha az összesített értékeknél közölt 2-3 Celsius-fokos eltérések az átlagokban a laikusok számára nem is tűnnek riasztónak – szélsőségesebbé válik a hazai klíma. Azaz enyhe időszakokat kemény hidegek, hosszú aszályt, akár heves áradások is követhetnek.
Brüsszel az egyik büntető csomagot hozza a másik után Oroszország ellen, de Putyin elnök mindig talál kiskaput. Erdőtüzek sújtják Európát, a szárazságra figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána, vége a német autómítosznak és Robert Ficóig érhetnek egy korrupciós ügy szálai Szlovákiában. Nemzetközi lapszemle.
Nyakunkon az újabb hőhullám, és egyre világosabb: nem egyedi jelenségről van szó. Sőt, számszerűsíthető visszaesést okoz egész Európa gazdasági teljesítményében. Az időjárási viszonyok alakulása súlyos terhet jelent a kormányoknak, ráadásul ezen a téren nehéz egyik napról a másikra érdemi megoldásokkal szolgálni. Van egyáltalán ilyen?
Lesz olyan súlyos a mostani hőhullám, mint a rossz emlékű június végi hőkupola? Mitől függ, hogy 35 vagy 40 fok lesz a jövő hét közepén, és melyik a valószínűbb? Mit okozhat az El Niño Magyarországon késő ősszel és télen? Szabó Péter éghajlatkutatóval elemeztük a hőhelyzetet.
Nőnek a háztartások kiadásai a hőhullámok miatt, és a gazdaságot is visszaveti a felmelegedés. Az EU felkészületlen, holott a hőség a legkomolyabb éghajlati kockázati faktorrá vált. Rémisztők a kilátások a század végére.
Amerikai kutatók szerint az évszázad végére annyira sok oxigént veszíthetnek a természetes vizek, hogy az a teljes vízi ökoszisztémát felboríthatja, a globális hatása pedig sokáig visszafordíthatatlan lesz.
