Nem ússzuk meg, hogy tovább füstöljön a mátrai lignit, de a kormány sem azt, hogy Brüsszelnél kuncsorogjon emiatt
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Szinte biztosra vehető, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem fogja a kormány kivonni a forgalomból a Mátrai Erőművet. Bár hivatalosan még nem erősítették meg, hogy az egyebek mellett a közelmúltban is tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek hátterében álló klímaváltozáshoz is jelentősen hozzájáruló káros gázok egyik legnagyobb, idén 54 éves kibocsátója az eredetileg tervezettnél tovább fog működni, ám az illetékesek energiatermeléssel kapcsolatos nyilatkozatai, az energiaipari beruházások állása és Nemzeti Klíma és Energiaterv (NEKT) június-július fordulóján két hétig társadalmi egyeztetésre bocsátott felülvizsgálatában foglaltak alapján szinte biztosra vehető, hogy nem állítják le 2025-ben.
Pedig a kormányközeli milliárdosok kezében is megfordult, majd a kassza kis híján üresre söprése után az államnak újra eladott erőmű leállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna az ország klímatervének teljesítéséhez. 2017-es adatok alapján ugyanis a saját külszíni bányáiban termelt lignitet égető, környezetszennyező, elavult, élettartamuk végén járó széntüzelésű blokkok kéményeiből kerül a légkörbe a hazai energiatermelő ágazat szén-dioxid-kibocsátásának 50 százaléka, ami a teljes magyarországi kibocsátás 14 százalékát teszi ki.
Egy kicsit kevesebb került Mészároshoz a közösből, mint korábban gondolhattuk
Mészáros Lőrincék mégsem lapátolták ki a híres-hírhedt osztalékot a Mátrai Erőműből, a pénz bennragadt a céghálóban: az állami MVM-hez került. A brutális tavalyi veszteséget leginkább a szenes energiatermelés leállításának előre hozása indokolta.
Az erőmű széntüzelésű blokkjainak leállítását 2022-ben az EU felé a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) Heves megyére vonatkozó mellékletében részletezték, mint írták:
az I. blokk (100MW) 2023 végén, míg a II. blokk (100MW), III. blokk (220MW), IV. blokk (224MW) és V. blokk (224MW) 2025 végén kerülnek leállításra.
Az első blokk idén júniusban töltötte be működésének 54. évét: 1969. június 19-én az esti órákban kapcsolták rá az országos elektromos hálózatra, de a legfiatalabb V. blokk is túl van már az ötvenen.