Hol van az a fogyasztási szint, ami fölött már nem leszünk boldogabbak? Meglepően alacsonyan Takács-Sánta András humánökológus szerint, aki megmutatja, hogyan tudunk szembeszállni a válságba került fogyasztói társadalommal anélkül, hogy mindenestül kivonulnánk belőle. Az általa ajánlott életmód ugyan lemondásokkal járhat, de az érmének van egy másik, fontosabb oldala is: a teljesebb élet lehetősége.
Akár még életed is teljesebb lehet, ha megfogadod Takács-Sánta András tanácsait, aki nem csak elméletben dolgozta ki a cselekvő remény filozófiáját, de gyakorlati ötletek tucatjaival is szolgál annak, aki szeretne enyhíteni az ökológiai katasztrófa és a fogyasztói társadalom válságán és emiatt érzett szorongásán. Ki tudja, talán nagyobb változásoknak is megágyazhat, ha vállalod az önkéntes egyszerűséget és ökologikusabb életmódra váltasz, miután meghallgattad a zCast legfrissebb adását.
Hogyan tapasztaljuk már most a klímaváltozás hatásait Magyarországon és miért nem érdemes az alkalmazkodóképességünkre, vagy Elon Muskra bízni a megoldást? Fenntarthatósági podcastunkban a klímaszorongás, klímakommunikáció és klímacselekvés háromszögét jártuk körbe.
A 23. órában vagyunk a klímakatasztrófa előtt, ami ellen a befektetők is tehetnek – véli Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde Fenntartható Befektetések és Finanszírozás terület globális értékesítési igazgatója.
Sok minden kelt szorongó érzéseket az emberekben, s mostanában a klímaváltozás is egyike a kiváltó okoknak. Pszichológusok magyarázzák, hogy nem feltétlenül önző érdekek állnak amögött, hogy tartunk az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozástól.
Manapság folyton megfoghatatlan krízisekkel szembesülünk – mondja az író, akinek új, Levelek nélkül című regényében egy alföldi kisváros váratlan természeti katasztrófával szembesül, a fák levelei tavasszal lehullanak.
Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
Téves elgondolás az, ha azért nem figyelünk oda a környezetvédelemre, mert úgy sincs ráhatásunk a folyamatokra. A Regeneráció című könyv segítségével néztük meg, mit tehetünk.
Egy friss felmérés szerint a fiatalok csaknem negyede fél gyermeket vállalni a klímaválság miatt.
Ma már nem elég a szelektív hulladékgyűjtés, a többször használt bevásárlószatyor ahhoz, hogy a jövő nemzedéke is úgy érezze: teszünk valamit azért, hogy a klímaszempontból apokaliptikus jövőképüket megváltoztassuk. A Z generáció azt várja, hogy ne csak az egyén, de a vállalatok is vállaljanak felelősséget a fenntartható jövőért. Elvárásaik nemcsak külföldön, de a hazai piacon is egyre erősebbek: míg a pszichológusok egyre több klímaszorongással, a generációról készült tanulmányok egyre aktívabb „zöld” fogyasztókkal találják szembe magukat.
Európa jelentős része azon gondolkozik, hogyan lehet leválni az orosz energiafüggésről, de a kontinens sorsát és az orosz kapcsolatokat a francia elnökválasztás is alapjaiban meghatározza. Magyarországon eközben várjuk, mit jelent be a kormány a gazdasági problémák megoldásáról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A magyarokat is érinti a klímaszorongás, a jelenségnek a leginkább a középiskolások kitettek, azonban optimizmusra ad okot, hogy az ökoszorongás sokakat cselekvésre ösztönöz – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Dr. Dúll Andrea, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese, egyetemi tanár, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója.
Tíz ország fiataljait kérdezték arról, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról. Többségük a világvégét várja.
Fenntarthatatlan módon élünk, a világ népessége évente közel háromszor annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a Föld képes hulladékként feldolgozni, illetve újrateremteni. 2050-re hárommilliárd ember lakóhelyén alakulhatnak ki elviselhetetlen életkörülmények.
A természeti katasztrófák lelki vámot szednek.
Vajon mit tehetünk, amikor a gyermekünk szembesül és szembesít minket a bolygó és az egyén válságával? Hogyan tudjuk felkészíteni a jövőre?
Az ő generációjuk számára a klímaváltozás nem vélemény, hanem a túlélés kérdése.
