Ács Barnabás pénzügyi szakértő: A fiatalok és a kemény szabályozás miatt környezettudatosak a cégek

HVG: Mit is értünk környezettudatos befektetésen? Több tartozik ma már ide, mint pusztán a „zöld” célpontok.

Ács Barnabás: Már a hetvenes években, az amerikai kultúrharcok idején felmerült a környezettudatosság egyfajta under­ground mozgalomként, majd a kilencvenes évek végétől erősödött fel, s a fenntarthatóságról, a hosszú távú szemléletről, a jó vállalatirányításról szólt, de senki sem tudta, pontosan mit is értsen ezen. Aztán 2004-ben megszületett az ESG betűszó, ami a környezetvédelem, a társadalmi felelősség és az átlátható vállalatvezetés hármasa. Ezek túlmutatnak a vállalatok pénzügyi beszámolóin, pluszinformációkat adnak azokhoz képest, segítenek megérteni a cégek mélyebb, „víz alatti” részeit.

Akárcsak egy jéghegy: amit látunk belőle, az körülbelül a tizede annak, ami a víz alatt rejlik. A befektetőnek pedig célszerű a víz alatti részt is megismernie, mielőtt döntene. Majd 2009 tájékán, a nagy gazdasági krízis után tovább szélesítették a fogalomkört. Maga az ESG a pénzügyi szemléletet támogatja, elsődleges célkitűzése a hosszú távú profitszerzés. Az újabban használt impact típusú befektetések viszont a társadalmi hasznosságra és jótételre fókuszálnak.

ESG-lista Top 25 - exkluzív felmérés a hazai cégekről a hvg360-on

Először készült olyan lista, mely környezeti, társadalmi és vállalatirányítási - az angol rövidítés alapján - ESG-szempontok szerint értékeli a magyarországi cégeket. A Planet Fanatics' Network fenntarthatósági tanácsadó cég és a HVG közös rangsorolása szerint a Magyar Telekom végzett az élen 2023-ban.

HVG: A klasszikus kapitalizmusban a vállalatok nem jótékonysági intézmények, a növekedés, a profit a hajtóerejük.

Á. B. : Az ügy lényege a hosszú távú versenyképesség, ami nagyon is üzleti szempont. Fokozatosan eltűnnek azok a cégek, amelyek károsítják a környezetet, így hosszabb távon azok maradnak talpon, amelyek képesek úgy is jól gazdálkodni, hogy a rövid távú pénzügyi haszon mellett azt is nézik, a tevékenységük hogyan hat a szűkebb és tágabb környezetükre. 8-9 év múlva a bankok nem finanszíroznak majd például olyan céget, amely szénerőművet működtet vagy onnan kapja az energiát, 2050-től pedig nagy valószínűséggel csak a nettó zéró kibocsátású vállalatokat hitelezik.

Két kérdést tennék fel a kőkemény kapitalista cégvezetőknek: