A légkondipiac hasonló fordulóponthoz érkezett, mint 8-10 éve az elektromos autózás
A felmelegedés miatt ugrásszerűen nő a klímaberendezések iránti igény a világon. Több startup is energiahatékony és újszerű technológiákkal próbálkozik.
A felmelegedés miatt ugrásszerűen nő a klímaberendezések iránti igény a világon. Több startup is energiahatékony és újszerű technológiákkal próbálkozik.
A Cerberus nevű hőhullám okoz extrém forróságot Dél-Európában, a hőség a hétvégén tovább fokozódik az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint.
Az eddig véltnél is gyorsabban olvadnak az Alpok gleccserei az éghajlatváltozás miatt: legkésőbb az évszázad végéig 3500 méter alatt már nem lesznek jégfolyamok – mondja Olaf Eisen német gleccserkutató.
Akár egy sci-fi filmbe is illene a NASA legújabb vizualizációja. Megmutatja, amit amúgy nem látunk: légkörünk szén-dioxid-tartalmának folyamatos változását.
Július 6., csütörtök volt az eddigi legmelegebb nap, 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel.
Az elmúlt években elképesztően kilőtt a legdélebbi kontinensre látogató turisták száma, már az előző szezonban is több mint százezren utaztak oda, és idén sem lesz megállás. Az antarktiszi turizmus szabályozott ugyan, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem eléggé: az alapból is a leggyorsabban hevülő kontinensnek minden egyes emberi látogatás csak még jobban alágyújt.
Több ezer hal tetemét találták meg az Irak délkeleti részén fekvő Mejszán kormányzóságban egy folyó partján.
A nyári középhőmérséklet eközben országos átlagban 1,74 Celsius-fokkal nőtt meg.
Az egyes emberek egyedi erejét megsokszorozza, ha közösen, egymással együttműködve cselekszenek, ugyanakkor a fellépésre legtöbbször olyan emberek képesek, akik rendelkeznek érdekérvényesítési képességgel, írja a TASZ ügyvezető igazgatója, aki hozzáteszi, az eleve kevesebb erőforrással rendelkezők nem csak jobban kitettek ezeknek a hatásoknak, de kevesebb eszközük is van fellépésre. Vélemény.
Manapság folyton megfoghatatlan krízisekkel szembesülünk – mondja az író, akinek új, Levelek nélkül című regényében egy alföldi kisváros váratlan természeti katasztrófával szembesül, a fák levelei tavasszal lehullanak.
Az egyre gyakoribb hőhullámok idején egy jó kondíciójú faállomány a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módja a hőterhelés csökkentésének. A Főkertnél azonban úgy látják: mindenki addig nagy favédő, amíg a személyes érdeke nem mond ennek ellent.
„Az egész világ még nagyon messze van attól, hogy megkezdje a karbonkibocsátás mérséklését, és attól is, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat találjon ehhez. Közben pedig azt látjuk, hogy épp a fejlődő országokban növekszik a leginkább a karbonkibocsátás” – mondja Kristallina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Párizsban a klímaváltozás elleni küzdelemről tartanak kétnapos világkonferenciát, melyen Macron francia elnök a szép szavakon túl immár tetteket követelt.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Egyre többet villámlik a Magas-Alpokban, az elmúlt évtizedekben a villámszezon erősebb lett, és hamarabb is indult – derül ki egy új tanulmányból.
Ez 4 Celsius-fokos globális felmelegedésnél következne be egy friss tanulmány szerint. De már akkor is nagyon rosszul járna a régió, ha sikerülne valahogy a 1,5 fokos melegedésen belül maradni.
A megállapodás kulcsfontosságú a klímaváltozással szembeni harcban - vagyis az emberiség jövője múlhat a betartásán.
Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens: az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet.
Azt tanácsolják, hogy a 60 évesnél idősebbek napközben maradjanak otthon.
A szárazság épp olyan súlyos helyzetet idéz elő a világban, mint a Covid-világjárvány, csak épp erre nincs gyógyszer – figyelmeztetnek szakértők.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.