10 ezer pingvinfióka fulladhatott meg az Antarktisznál, mert elolvadt a tengerjég
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.
Az amerikai kutatók által vizsgált methylotuvimicrobium buryatense nevű baktériumtörzs képes felfalni a metánt, majd szén-dioxiddá és biomasszává alakítja azt. Ezeket ráadásul hasznosan is fel lehet használni.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
A lassan kiapadó tó miatt tönkre fognak menni a környék termelői is, hiszen nem lesz mivel öntözniük földjeiket.
Hamarabb olvadt el a sarkvidéki jég, mint amihez a császárpingvinek szoktak.
Pár nap rendkívüli hőség is elég lehet ahhoz, hogy élelmezési válság alakuljon ki a világ egyes régióiban – állítja egy új tanulmány. A szerzők legfontosabb megállapítása az, hogy a közhiedelemmel ellentétben nemcsak egy-egy rosszabbul sikerült betakarítási időszak vagy aszályos év, hanem néhány nagyon meleg nap hatására is több millióan kerülhetnek az éhezés küszöbére.
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Az olvadó olaszországi gleccser a klímaváltozás egyik szimbóluma.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
A globális éghajlati rendszer egyik leggyengébb pontja az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely meleg vizet szállít délről északra, onnan pedig hideget délre. Csakhogy a globális felmelegedés és a jégolvadás miatt dán kutatók szerint a rendszer egyre instabilabb.
Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír.
A kaliforniai tűzoltóknak 45 perc alatt sikerült eloltaniuk azt az erdőtüzet, ami nemrég hajnali 3 órakor keletkezett egy clevelandi erdőben. A rendkívüli gyorsaságot a mesterséges intelligenciának köszönhetik.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Igaz, akkor még úgy vélték, hogy a változások csak évszázadok múltán éreztetik majd a hatásukat.
Több mint 50 Celsius-fokos hőséget mértek vasárnap Marokkóban, erre korábban még nem volt példa.
Hogyan készülhetünk fel a jövőre, amikor váratlan megrázkódtatások látszólag véget nem érő áradata zúdul ránk? - teszi fel a kérdést Elképzelhető című könyvében Jane McGonigal világhírű játéktervező és jövőkutató. Részlet.
Nyolc dél-amerikai állam vezetői találkoztak Belém városában Brazíliában, ahol megállapodtak abban, hogy küzdeni kell az amazonasi őserdők kipusztítása ellen, de közös program továbbra sincsen. Minden ország a saját útját járja, mert a gazdasági érdekek szembenállnak a környezetvédelemmel.
A hatóságok arra kérik a lakókat, ne tartózkodjanak a part menti otthonaikban.
Visszafordíthatatlanok lehetnek a klímaváltozás Nagy-korallzátonyra gyakorolt hatásai az elkövetkező évtizedekben – derült ki az ausztrál kormány által kiadott friss jelentésből.
A tudós szerint sokan csak azért nem veszik észre, mi történik, „mert a valóságban más tempóban történnek a dolgok, mint azt az amerikai katasztrófafilmekben láttuk”.