Akkora az aszály Európában, hogy sorra bukkannak elő az elfeledett emlékek – fotók
Elöntött falu, ókori híd romjai és egy 450 kilogrammos bomba is a felszínre bukkant az elmúlt hetekben az Európát sújtó aszály és szárazság miatt.
Elöntött falu, ókori híd romjai és egy 450 kilogrammos bomba is a felszínre bukkant az elmúlt hetekben az Európát sújtó aszály és szárazság miatt.
A szerbiai Prahovo mellett tucatnyi robbanószerekkel megpakolt, elsüllyedt német hajó vált láthatóvá.
Az északi féltekét, de különösen Európát sújtó szárazság súlyosan érinti a zöldátállást is. Az orosz-ukrán háború miatt kirobbant energiaválság miatt a szén a reneszánszát éli, de az USA elfogadta első klímavédelmi pénzügyi csomagját.
A tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata – figyelmeztettek klímakutatók, akik az óceánok legalább 30 százalékának védelmét sürgették.
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, 50 százalékuknak van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, ám mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.
Az emberiség, pontosabban a Globális Észak olyan viszonyokat idézett elő, amelyben egy valami biztos: az állandó bizonytalanság. Itt az ideje, hogy a politika határozottan és gyorsan cselekedjen, írja a német lapban Christian Stöcker, a hamburgi Alkalmazott Tudományok Intézetének professzora.
A hőség és az aszály annyira megdolgozza a talajt, hogy képtelen elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot.
Az olasz Alpokban 200 gleccser tűnt el 1895 óta, az alpesi gleccserek egyre jobban zsugorodnak, a jég helyét törmelék és szikla veszi át.
A klímaváltozás okozta globális felmelegedés az eddig feltételezettnél jobban érinti az Északi-sarkvidéket, amelynek hőmérséklete évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt 43 évben.
Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.
A globális felmelegedés miatt csökken a legnagyobb tengeri emlősök élőhelye, az Új-Zéland körüli vizekben élő kék- és ámbráscetek délre, hűvösebb vizekbe vándorolnak.
Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
Kutatók szerint az éghajlatváltozás hatással lehet az egyes betegségek agresszívabb terjedésére.
A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség– három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Az amerikai Terabase Energy nevű cég átszámítva mintegy 17 milliárd forintot kapott, hogy robotokkal építsen napelemfarmokat.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Tavaly egy portugáliányi erdőterület égett le.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak friss tanulmánya két forgatókönyvet vázolt fel a következő évtizedekre, és egyik sem túl rózsás.
Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai egy olyan olcsó megoldást fejlesztettek ki, amit az ipari felhasználás mellett akár az autókba is be tudnak építeni.