Két horgásztó is kiszáradt Baranyában
Ha továbbra sem esik az eső, még több tó száradhat ki.
Az elmúlt egy hónap időjárása pontosan beleillik a felmelegedést mutató trendbe.
„Szinte példátlan időjárással nézünk szembe” – nyilatkozta Andre Fernandes, az országos polgári védelmi parancsnok, miután pénteken és szombaton naponta több mint 120 tűzesetet jelentettek.
Szabadesésben gyengült a forint, az esést csak a kormány és a jegybank együttes munkájával sikerült lassítani. Majdnem 12 százalékra nőtt az infláció, és egyelőre senki nem tudja, hogyan lehetne lassítani. Az Alföldön aszály pusztít, a világ legnagyobb csokigyárában meg a Magyarországról származó szójalecitin. Ez volt a hét a gazdaságban.
Államosíthatják a még önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató vállalatokat is – értesült a HVG. Ezt lépné a kormány, miután a rezsicsökkentés miatt nem csupán veszteséges az ágazat, de aszályosabb időszakban már a vizet sem tudja mindenütt garantálni.
Az amerikai elnök azt szeretné, ha idővel eltűnnének az utakról a benzin- és dízelüzemű járművek. Csakhogy az elektromos autókhoz az akkumulátorok javarészt Kínában készülnek, kényszer-, illetve gyerekmunkával, mint ahogy egyébként a napelemek is, írja az amerikai lap.
A trópusok felett legalább az 1980-as évek óta nyitva lehet az az ózonlyuk, amit csak most fedeztek fel a tudósok.
Nero császár korából, vagyis az első századból származó híd maradványai tűntek elő az olasz főváros Tiberis-folyójának medréből, amelynek vízszintje minimálisra csökkent a rendkívüli szárazságban – jelentette a La Repubblica római napilap.
A Dolomitok modern kori történetének legnagyobb tragédiája történt hétvégén, mikor egy hirtelen jégomlás miatt hét ember meghalt, nyolc megsérült és további nyolc embert eltűntként kezeltek. Nem egyedi, ami ott történt, de az elmúlt években szerencséjük volt az Alpokban túrázóknak: a nagy szikla- és jégomlások elkerülték őket. Ha a lavinát egészen pontosan tudják jelezni, a gleccserek omlását miért nem? Kell hegynek búcsút inteni a veszélyessé váló terepek miatt?
A Bicsérdi-tó a helyi kulturális, sport- és egyéb rendezvények helyszíne volt.
Ausztrália keleti partvidékét az elmúlt 18 hónapban többször is elöntötte az árvíz.
A mikroorganizmusokat a Tibeti-fennsíkon lévő gleccserekben találták meg.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
A veszélyeztetett emberek közül 580 millió naponta kevesebb mint 2000 forintból él.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
A szén-dioxid-termelésért nem kizárólag az ember felelős; hogy a viszonyok alakulását modellezni lehessen, a természetes forrásokat is fel kell térképezni.
Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók, akik komoly következményekről beszélnek.
Az aszályos térség az ország éleskamrájának számít.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói egy Brazília méretű „űrbuborékkal” védenék meg a Földet a Nap sugaraitól.
A Tata Chemicals Europe Anglia északnyugati részén található üzemében a gyógyszeripar számára készítenek alapanyagot a szén-dioxidból.