A nyugati világ akkor hajlandó hozzájárulni a szegény országok környezetvédelmi költségeihez, ha Kína is ugyanígy tesz. Ez az új amerikai javaslat, melyet letettek az ENSZ környezetvédelmi világkonferencia (COP 27) asztalára Sarm-es-Sejkben.
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
Nem segíti a sürgős éghajlati akciótervek elfogadását, hogy az egyiptomi kormány még a szállodaárakat is tízszeresére emeltette, csak hogy megakadályozza a hazai és külföldi civilek, illetve környezetvédő mozgalmak részvételét a Sarm es-Sejkben kezdődő globális klímakonferencián.
Eljött a most vagy soha pillanata az éghajlati katasztrófa elkerülésére – figyelmeztetett az ENSZ kormányközi testülete.
A növények és a rovarok szimbiózisa évmilliók óta a természet része. Az elmúlt évtizedekben azonban valami megváltozott: agresszívebbekké, vagy inkább az eddigieknél jóval növényevőbbekké váltak a rovarok, amit egy friss amerikai kutatás is megerősít.
Szakítottak a hagyományos tiltakozási formákkal, híres képeket öntenek le, az aszfalthoz ragasztják magukat, épületeket borítanak be festékkel – így próbálják felhívni a figyelmet a bolygó ökoszisztémájának összeomlásával fenyegető veszélyekre a Just Stop Oil aktvistái. De mit érnek el ezzel?
A szén-dioxid-kibocsátás miatt megnyúlik a műholdak keringési pályája, de ez a szemétként keringő, használaton kívüli eszközöket is érinti – még tovább növelve egy esetleges ütközés kockázatát.
A klímaváltozás mellett a monokultúrák és a bányászat is hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez. Fenntartható életmód nélkül egyre több állat- és növényfaj tűnik el.
Az ENSZ szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett ígéretekből alig valósítottak meg valamit az országok, emiatt a 1,5 Celsius-fokos határ tartására minimáls esélyünk maradt.
Nagy metánkibocsátó forrásokat azonosított a Földön a NASA egy új, a Nemzetközi Űrállomáson július óta működő műszere, amelyet pedig nem is erre a célra fejlesztettek – közölte az amerikai űrkutatási hivatal.
Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – ez derül ki a Gallup intézet nemzetközi felmérésének eredményeiből.
Az ENSZ éghajlat-változási konferenciáját, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben novemberben tervezett COP27-et megelőzően tartott felvonulás résztvevői a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszaszorítását, az alternatív energiaforrások gyorsabb bevezetését, valamint az épületek szigetelésének hatékonyabb támogatását követelték.
A PwC új elemzése szerint a dekarbonizáció a G-20 országok egyikében sem zajlik a biztonságos éghajlat fenntartásához szükséges ütemben. Éves szinten már 15,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, ami 11-szer gyorsabb ütemet diktál, mint a 2000 óta elért globális átlag.
Noha a kockázat egyelőre alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani – mondják a kutatók.
Attól, mert sokan vagyunk, még lesz mit enni.
Felkerült a Nemzetközi Természetvédelmi Unió vörös listájára a laikusok számára kecses, a mérnökök körében pedig példaértékű repülésükről elhíresült szitakötők több faja.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában.
A klímaváltozásra rendkívül érzékeny kávéültetvényeket magasan fekvő területekre kellene költöztetni, ez azonban újabb erdőirtásokat hozhat magával.
A ciroknak számos előnye akad a kényesebb fajtákkal szemben, és rengeteg felhasználási területe van.
Nyáron több közéleti téma iránt is hirtelen megnőtt – majd például a katás adózással kapcsolatban ugyanolyan gyorsan alább is hagyott – az érdeklődés. De a Google legfrissebb adatai alapján úgy tűnik, még a rezsicsökkentés csökkentésének mindenkit érintő kérdése sem foglalkoztatta idén annyira a magyarokat, mint a klímaváltozás.
