Van-e különbség a klímaváltozás és a globális felmelegedés között?

A globális felmelegedés a hő felhalmozódását jelenti a Föld légkörében, a talajban és az óceánokban az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának megnövekedése következtében. A klímaváltozás ugyanakkor változások szélesebb körét jelenti, többek között az esőzések megváltozását, az aszályt, a jégsapkák megolvadását, az emiatt fellépő árvizeket. Ezeket részben az okozza, hogy a melegebb légkör több vízgőzt tud tárolni.

Mennyire melegedett már fel a Föld?

A 2020-as felszíni átlaghőmérséklet 0,98 °C-kal melegebb az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél. Az 1980-as évek óta az átlaghőmérséklet évtizedenként 0,18 °C-kal növekedett.

Mikor fedeztük fel a globális felmelegedés jelenségét?

1824-ben Joseph Fourier francia fizikus és matematikus megmutatta, hogy a légköri gázok elnyelik és visszatartják a hőt. 1856-ban Eunice Newton Foote amerikai fizikus meghatározta, hogy a légköri gázok közül a szén-dioxidnak a legnagyobb a hőelnyelő hatása. John Tyndall ír fizikus 1859-es tanulmányában írta le az üvegházhatás jelenségét. 1896-ban Svante Arrhenius svéd tudós rámutatott, hogy a szén-dioxid szintjének növekedéséért elsősorban az ipar felelős, és a szén-dioxid koncentrációjának 50%-os növekedése 5-6 °C-kal növelné a hőmérsékletet világszerte. Üvegházhatású gázok nélkül Földünk fagyos, jeges kődarab lenne, és nem létezne rajta a jelenleg ismert élet. Miközben a szén-dioxid koncentrációja sokkal magasabbra nőtt, mint az emberi civilizáció történetében valaha, gyakorlatilag duplán szigeteli a Földet: több hőt nyel el, és kevesebb tud elillanni a világűrbe.

Mennyi szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gáz található a légkörben?

A szén-dioxid légköri koncentrációja jelenleg 419 ppm, ez 50%-kal több, mint amennyi az ipari forradalom kezdetén volt. Más üvegházhatású gázok is vannak a légkörben, többek között (a vízgőzön kívül ) metán, dinitrogén-oxid és freon – közülük nagy mennyisége és erőteljes hatása miatt a metán a legjelentősebb.

Hogyan fordítható vissza a felmelegedés?

A globális felmelegedés három irányból orvosolható. Egyrészt csökkentenünk kell, majd idővel meg kell szüntetnünk a nettó szén-dioxid-kibocsátást. Másrészt meg kell védenünk és helyre kell állítanunk a gigászi szénraktárként szolgáló erdőket, mocsarakat, füves pusztákat, sós mocsarakat, óceánokat és a talajt. Végül pedig megkötés útján vissza kell hozni a földre a légköri szén-dioxidot.

Mit jelent a megkötés?

A megkötés azt jelenti, hogy a növények a fotoszintézis során felveszik a légkörből a szén-dioxidot, és egy részét a talajban vagy önmagukban elraktározzák. Amikor a növény szén-dioxidot köt meg, akkor oxigént bocsát ki a levegőbe, a szenet pedig vízzel együtt cukrokká alakítja. Ezek a cukrok táplálják a növényeket, a gyökereket és a talajban élő mikroorganizmusokat. Gyakorlatilag minden ökoszisztéma – a füves puszták, az óceánban élő moszatok, a mangroveerdők, az erdők és a tőzeglápok is – aktívan köti meg a szenet. Léteznek a szén megkötésére mesterséges módszerek is, például a közvetlen szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, de egyelőre még nem tudjuk, hogy ezek a technikák nagyüzemileg praktikusak és megfizethetők lesznek-e.

Mit nevezünk párizsi éghajlatvédelmi megállapodásnak?

HVG Könyvek

Az ENSZ által a világ fővárosaiban, éves rendszerességgel megrendezett konferencia keretében (Conference of the Parties, COP) a részt vevő felek különféle lépéseket határoznak meg a globális felmelegedés megelőzésére. 2016-ban, egy évvel a Párizsban megrendezett COP 21 után megállapodás született arról, hogy a 191 részt vevő ország csökkenti a kibocsátását a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása érdekében. Ezt nevezzük párizsi éghajlatvédelmi megállapodásnak.

Hogyan áll jelenleg a világ a párizsi éghajlatvédelmi megállapodással?

A 191 aláíró ország közül csak nyolc tűzte ki az eredeti 2 °C-os célt, és kettő az 1,5 °C-osat: Marokkó és Gambia. A G7-országok – az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság – közül egyik sem tűzött ki a párizsi éghajlatvédelmi megállapodással összhangban álló célokat.

A fenti cikk a Regeneráció című könyv szerkesztett részlete.

A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló emberi létezéshez. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.