Medgöbbentő videón látni, mit tesz a szárazság a talajjal
A hőség és az aszály annyira megdolgozza a talajt, hogy képtelen elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot.
A hőség és az aszály annyira megdolgozza a talajt, hogy képtelen elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot.
Az olasz Alpokban 200 gleccser tűnt el 1895 óta, az alpesi gleccserek egyre jobban zsugorodnak, a jég helyét törmelék és szikla veszi át.
A klímaváltozás okozta globális felmelegedés az eddig feltételezettnél jobban érinti az Északi-sarkvidéket, amelynek hőmérséklete évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt 43 évben.
Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.
A globális felmelegedés miatt csökken a legnagyobb tengeri emlősök élőhelye, az Új-Zéland körüli vizekben élő kék- és ámbráscetek délre, hűvösebb vizekbe vándorolnak.
Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
Kutatók szerint az éghajlatváltozás hatással lehet az egyes betegségek agresszívabb terjedésére.
A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség– három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Az amerikai Terabase Energy nevű cég átszámítva mintegy 17 milliárd forintot kapott, hogy robotokkal építsen napelemfarmokat.
Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai egy olyan olcsó megoldást fejlesztettek ki, amit az ipari felhasználás mellett akár az autókba is be tudnak építeni.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Bászrában 52,6 fokos a hőség, az emberek kaptak is négy nap rendkívüli szabadságot, de így is nehéz elviselni az extrém meleget.
Végső eszközként egyes közösségek nagyobb tengerszint feletti magasságba való áttelepítésével is számol Új-Zéland első olyan terve, amelyet a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra dolgozott ki a kormány. Tanulságok lehet más országok számára is, például az alkalmazkodás költségeinek megosztása miatt.
Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára – figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.
A múlt héten elhunyt James Lovelocknak a Földet megaorganizmusként lefestő Gaia-elméletét sokáig kinevették a tudóstársai, ám az újabb kutatások valóban bonyolult összefüggéseket tártak fel. A klímaváltozás veszélyére figyelmeztető Lovelock úgy vélte, bolygónk alkalmazkodhat a felmelegedéshez, még ha azt az emberiség nem is éli túl.
A klímaválság elleni küzdelem legfontosabb eszköze az azonnali és drasztikus politikai klímaváltozás lenne. A természet ráér. Előbb-utóbb kikényszeríti. Vélemény.
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta – közölte le a BBC a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office friss jelentését. Az előzetes adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb.
Gyorsuló ütemben emelkedik a tengerek szintje az Egyesült Királyság körül a klímaváltozás hatására, és ez sebezhetőbbé teszi a brit tengerpartot – közölte csütörtökön a brit meteorológiai hivatal.
A reményről írt könyvet a világhírű főemlőskutató és antropológus, Jane Goodall és társszerzője, Douglas Abrams. A már itthon is olvasható kötet apropóján Goodall interjút adott lapunknak. Van-e okunk az optimizmusra, hogyan kell úrrá lenni a reménytelenségen, mi tartja őt 88 évesen is aktívan, mit tanítottak meg nekünk, embereknek a csimpánzok, és melyik nagysikerű filmhez kért tőle alternatív befejezési ötletet a Netflix?