Elkészült az EU új klímavédelmi csomagja, 2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új autók eladását
Öt törvényt fogadtak el az EU környezetvédelemért felelős miniszterei.
#klímavédelem
Szociális és klímavédelmi érzékenységgel nem vádolható az Orbán-kormány az energiaválságban
A magyarországi benzinárstop a milliárdosokra is vonatkozik, a legtöbb európai ország azonban igyekszik distinkciót tenni, kinek jusson az állami támogatásokból. A klímavédelmi tervekből több helyen visszavettek, de a magyar kormány ebben is ott van az "élcsoportban".
Túlhevítheti a bolygót a háború miatt fellendülő gázkitermelési láz
Öntik a pénzt földgázkitermelő és szállító kapacitásaik fejlesztésébe az országok az orosz-ukrán háború által okozott energiaválság következtében. Ez azonban könnyen semmissé teheti a Föld túlmelegedésének megakadályozását célzó erőfeszítéseket.
Az EP megszavazta, hogy 2035-től vége a benzines és dízeles új autók forgalmazásának
Az Európai Parlament tagjai plenáris ülésen vitatták meg és szavaztak a Fit for 55 klímavédelmi csomagról, amelynek célja az EU károsanyag-kibocsátásának legalább 55%-os csökkentése 2030-ig. Elfogadták, hogy 2035-től az EU-ban csak olyan új autót lehessen vásárolni, ami elektromos hajtású. A csomag egyik legfontosabb eleme, a károsanyag-kibocsátás kereskedelmének reformja viszont nem ment át a szavazáson, mivel a baloldali és zöld képviselők szerint kompromisszumos a javaslat nem volt elég ambiciózus, míg a radikális jobboldal szerint túlzottan is az volt, így végül egyik fél sem támogatta.
Olaf Scholz nácikhoz hasonlított német klímaaktivistákat, szerinte csak kiforgatják a szavait
Fekete ruhás tüntetők zavarták meg a német kancellár egyik stuttgarti rendezvényét, amiről Olaf Scholz azt mondta, „egy hála istennek rég elmúlt időszak megmozdulásaira” emlékezteti.
Ott volt Orbán kezében az orosz energiafüggőség elleni egyik csodafegyver, de nem használta
A hazai földgázfelhasználás egynegyede megspórolható lenne a lakóépületek energetikai felújításával, ami azonban alig-alig halad, és a járvány kezdete óta többszörösére drágult.
A bioüzemanyagok körüli vitát is felizzította az orosz–ukrán háború
Több élelmiszerre vagy több, az oroszoktól függetlenül megtermelhető üzemanyagra van nagyobb szükség? Állati takarmány, etanol és biodízel, vagy több kenyér? Az orosz olajembargó fokozott aktualitást adhat ezeknek a kérdéseknek.
Újabb területet talált a kormány, ahol összefoghatunk a Türk Tanáccsal
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
Kiszámolták, mennyire fékezi a globális GDP-t, ha többet költünk a klímavédelemre
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
Közvetlenül az Európai Bizottság ad pénzt Budapestnek, Miskolcnak és Pécsnek klímavédelmi célokra
Csak fizetnek, azt nem mondják meg, hogy mit kéne csinálni az összeggel, jelentette be a Facebookon Karácsony Gergely.
Kísérleti uniós programba került Budapest, Miskolc és Pécs
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A magyarok több mint kétharmada szerint jó lenne létrehozni egy önálló környezetvédelmi minisztériumot
A túlnyomó többség a természetkárosítás elleni hatékonyabb fellépést és a természeti területek beépítések tilalmát várja természet- és klímavédelem ügyében a kormánytól. A WWF friss felmérése alapján az egész ország egységes az ügyben, csak egy kérdés volt megosztó, hogy megfelelő klímacélokat tűztünk-e ki magunk elé.
Franciaországban 2023-tól betiltják a kamu klímavédelmi reklámokat
Jövő évtől csak arra a termékre írhatja rá a gyártója, hogy „szén-dioxid semleges”, amelyikről ezt tudja bizonyítani is.
Az egészségünk is rámegy a klímaváltozásra
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed. Mindez éves szinten több millió ember halálához vezet majd a pesszimista forgatókönyvek szerint.
Betiltaná az EU, hogy a cégek PR-akcióikban környezetbarátként tüntessék fel magukat, ha valójában nem azok
A jelenségre már kifejezés is létezik: greenwashingnak hívják, ha egy cég olyan marketingkampányt épít, amiben hamisan állítja be magát környezetbarátnak.
Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Klímaváltozás a kampányban: az ellenzék legalább ígér valamit
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
Egész Európában bukdácsol, de a legjobban Magyarországon gáncsolják a megújulók gyors terjedését
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Négyötödével is csökkenhet a hazai kukoricatermés a klímaváltozás miatt
Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.