Ha az EU-n múlik, óriási boom jön hamarosan a megújulóknál
Ambíciózus célkitűzéseket tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács csütörtöki klímavédelmi megállapodása.
Ambíciózus célkitűzéseket tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács csütörtöki klímavédelmi megállapodása.
A most elfogadott klímavédelmi reformmal közelebb kerülhet Ausztrália azon céljához, hogy 2050-re nullára csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását.
Hat év sikertelen hazai bírósági tárgyalás után egy klímavédelmi csoport tagjaként több mint kétezren perelik be a svájci kormányt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat.
A legtöbben nem lennénk milliárdosok sem.
Véget vethet az ész nélküli halászatnak, az ellenőrizhetetlen mélyfúrásoknak, az élővilágot veszélyeztető hajózásnak az ENSZ.
Kevesebb sertéshúst kellene fogyasztaniuk a dánoknak, mert így is a világátlag kétszeresét fogyasztják sertésből, marhából és tejtermékekből. Csak így teljesülhet a dán klímavédelmi stratégia.
Szélerőművek ellen tiltakoznak a klímaaktivisták, amelyek működése sérti a számi kisebbség jogait.
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen az alumínium, ez a fém a napelemek és szélerőművek egyik fő összetevője, így óriási keresletrobbanás jön a piacon. Az elsődleges alumínium gyártása viszont rendkívül energiaigényes folyamat és Európa alapból is évek óta leépülőben lévő termelési kapacitásainak óriási gyomrost adtak a tavalyi év áramárai. A kohászattal ráadásul rengeteg szén-dioxid is kerül a légkörbe, amit csökkenteni lehet, ha az üzemeket átállítjuk megújulókra, csak azok ellátása meg sok esetben pont a klímaváltozás miatt válik még kiszámíthatatlanabbá.
A szén-dioxid-kompenzációt előszeretettel használják a legnagyobb vállalatok a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, esetenként teljes kiváltására, de egy nemrég megjelent nemzetközi oknyomozó riport szerint a rendszer alapját jelentő karbon krediteket kibocsátó vállalat tevékenysége sok esetben egész egyszerűen full kamu. Mire jó a szén-dioxid-kompenzáció, és mire nem? Ki ver át kit? 1-ből 1 az tényleg 0?
Többé nem kötnek új szerződéseket olaj- és gázlelőhelyek feltárására, jelentette be az ország bányászatért felelős minisztere Davosban.
Az EU-ban nemrég elfogadott karbonvám egy sor olyan termékre vonatkozik majd, amelyek előállítása számottevő szén-dioxid-kibocsátással jár. Bő két éves átmeneti időszak után, nyolc évre elhúzva, fokozatosan vezetik majd be, egy szakértővel néztük végig, ez hogy fog kinézni, és mivel járhat majd.
Ami egy kamasz pillanatnyi fellángolásának tűnt, az most már öt éve tart, és életcéllá, küldetéssé szilárdult. Greta Thunberg 15 éves kora óta elkötelezett klímaaktivista, és 20 évesen már azt is elmondhatja magáról, hogy a világ legmeghatározóbb autoriter vezetői, nőgyűlölő politikusai és macsó influenszerei ki nem állhatják őt. Ez persze, nem érdem, de a társadalomról, amelyben élünk, azért elmond valamit.
Egy adott mennyiségű erőforrással rendelkező bolygón nem lehet állandóan növelni az erőforrások használatát. Átfogó társadalmi változást kell elérnünk, újra kell gondolnunk dolgokat, és máshogyan, mint eddig - figyelmeztet Anne Sverdrup-Thygeson Az élet szövete című könyvében. Részlet.
Sokan kritizálják a berlini Potsdamer Platz közelében épülő modern művészeti múzeumot, amely főként betonból épül, és még annyira sem lesz energiahatékony, mint Berlin régebbi múzeumépületei. Egyesek szerint nem is most, az energiaválság kellős közepén kellene ilyen nagy építkezéseket végrehajtani.
A Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult.
Hiába állapodtak meg a COP27 résztvevői, hogy kárpótolják a felmelegedés által leginkább sújtott államokat a veszteségeikért, a káros gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentését elhalasztották. Pedig ha utóbbi elmarad, a károk finanszírozhatatlanná nőnek. Miért felemás az idei klímacsúcs végeredménye? Miben tért el gyökeresen a kongresszus a korábbiaktól? Mi vetett árnyékot a magyar részvételre? A tárgyalások egyik szereplője segítségével pillantunk be a klímacsúcs kulisszái mögé.
Az éghajlatváltozás okozta károk és a fejlődő országok kártérítési igénye kapott központi szerepet az egyiptomi klímacsúcson.
59 ország közül az 50. helyre rangsoroltak minket az ENSZ 27. klímacsúcsán.
A szén és a kőolaj átmenetileg nagyobb használata ellenére 2045-re elérnék a hazai klímasemlegességet.