2035-től csak elektromos autókat lehet gyártani az EU-ban
13 év múlva már nem lehet hagyományos üzemanyaggal működő személyautókat, kisterherautókat vásárolni, csak elektromos töltésűeket. Erről egyeztek meg az uniós jogalkotók.
13 év múlva már nem lehet hagyományos üzemanyaggal működő személyautókat, kisterherautókat vásárolni, csak elektromos töltésűeket. Erről egyeztek meg az uniós jogalkotók.
A múzeum szóvivője szerint a festményt üveglap védte, így nem kerülhetett rá krumplipüré.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap résztulajdonos lett egy hulladékhasznosítást végző cégben.
Az északi féltekét, de különösen Európát sújtó szárazság súlyosan érinti a zöldátállást is. Az orosz-ukrán háború miatt kirobbant energiaválság miatt a szén a reneszánszát éli, de az USA elfogadta első klímavédelmi pénzügyi csomagját.
Mit keres Parádsasváron, mikor lesz kellemetlen beszélgetőpartner, miért tűzte zászlajára a fenntarthatóság és a klímakatasztrófa elleni küzdelmet? Többek között ez is kiderül új fenntarthatósági TEDx-videósorozat első részéből, amelyben Litkai Gergely segítségével vizsgálják meg, milyen esélyei vannak az emberiségnek a klímakatasztrófa elkerülésére, mit tehetünk ennek érdekében egyénként, kis közösségként, vagy épp üzleti vállalkozásként.
Megújuló energiatermelés, újrahasznosítás, körforgásos gazdaság. A BMW autógyár szakemberei az alábbiakban megfogalmazzák, miért tartják szükségesnek, hogy cégük támogassa a TEDxBudapest Jövőteremtők című előadássorozatát. Cégük példájával elmagyarázzák, milyen lépéseket tehet egy autógyár a fenntarthatóságért.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
A Dél-Alföld lehet a földgáz Bős-Nagymarosa? A biomassza nem is megújuló energiaforrás? Mi a jó a rezsinövelésben? Mit lehet tenni ilyen válsághelyzetben a klíma védelmében? A WWF Magyarország szakértőjének írása.
Óriási tétje volt egy szerdai szavazásnak az Európai Parlamentben: ha a képviselők többsége elutasítja az Európai Bizottság előterjesztését, akkor alapvetően más iránt vett volna az uniós energiapolitika. Végül ehhez 75 szavazatra lett volna még szükség.
A környezetvédelmi miniszterek tanácsán is átment az uniós klímacsomag több eleme. Már szinte biztos, hogy fizetni kell majd a rosszul szigetelt épületek vagy korszerűtlen járművek kibocsátása miatt, és hogy 13 év múlva már nem lehet belső égésű motorral szerelt új autókat eladni. A javaslatcsomagba azért került néhány engedmény és kiskapu.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Kevesebb szemét, több szervátültetés – sok mindent el lehet érni a megfelelő alapbeállításokkal.
Mi ad okot az optimizmusra és mi a pesszimizmusra a hazai fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatban? Hogy lesz egy idegenforgalmi közgazdászból treehugger, és hogy látja, elég lesz-e amit most teszünk, és ha nem, mennyi időnk van és mit kellene jobban csinálnunk? A fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk második részében, Hankó Gergely természetvédelmi mérnökkel, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A törvénycsomagot hosszú hónapok munkája előzte meg.
Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
Ami az éghajlatváltozás elleni politikát illeti, az amerikai ellenzék politikája leginkább az olyan tekintélyelvű kormányokat idézi, mint a magyar és a lengyel, viszont nem sok hasonlóságot mutat a hasonló jobbközép pártok irányvonalával. Így értékeli a New York Timesban megjelenő blogjában Paul Krugman.
Öt törvényt fogadtak el az EU környezetvédelemért felelős miniszterei.
A magyarországi benzinárstop a milliárdosokra is vonatkozik, a legtöbb európai ország azonban igyekszik distinkciót tenni, kinek jusson az állami támogatásokból. A klímavédelmi tervekből több helyen visszavettek, de a magyar kormány ebben is ott van az "élcsoportban".