Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Egy sor kormány döntött amellett, hogy növeli földgáztermelő-kapacitásait vagy fejleszti gázellátó infrastruktúráját, annak érdekében, hogy függetlenedjen az orosz gáztól, pótolja a szankciók miatt kiesett mennyiséget, vagy fékezze az elszabaduló energiaárakat. Ezzel azonban a fosszilis energiahordozók csapdájába navigálják magukat, egy olyan kritikus időszakban, amikor pont hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákat kellene egyre nagyobb arányban alkalmazni, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát – figyelmeztet friss jelentésében az egyes kormányok klímavédelmi politikájának hatékonyságát vizsgáló, neves klímakutató intézetek által létrehozott Climate Action Tracker (CAT).
Új aranyláz szemtanúi vagyunk
– mondta a jelentés szerdai bemutatóján Niklas Höhne, a NewClimate Institute (a CAT egyik tagszervezete) vezetője, aki szerint az új gázkitermelési kapacitások, új gázvezetékek és az LNG-infrastruktúra fejlesztésével “egy újabb magas karbonkibocsátású évtizedbe zárjuk magunkat”.
A jelentésben kitérnek arra, hogy
- az Európai Unióval az LNG-szállítások kibővítéséről megállapodott USA tovább növeli a komoly környezeti kockázatokat magában hordozó repesztéses eljárással zajló palagáz-kitermelést;
- a Görög-, Német-, Olaszország és Hollandia által tervezett új LNG-s fejlesztések révén negyedével több gáz fogadására lesz képes az EU;
- Kanada ugyancsak növelni kívánja LNG-exportját, és ezzel együtt a palagáz-kitermelését;
- Nagy-Britannia a fosszilis iparágat érintő különadók rendszerén nyitott kiskapuval bátorítja az északi-tengeri termelés bővítését;
- Katar és Egyiptom Németországnak és Olaszországnak szállít majd több LNG-t;
- Algéria pedig Olaszországnak szállít majd több földgázt vezetéken;
- az USA, Kanada, Norvégia, Olaszország és Japán is növelte saját fosszilis kitermelését;
- hamarosan újabb hosszú távú gázszállítási szerződéseket köthet (vagy hosszabbíthat) meg az EU, Nagy-Britannia, Német-, Olasz- és Lengyelország;
- Nigéria korábban jegelt gázvezetékes projekteket melegít fel;
- Szenegál és más országok pedig meglévő gázkincsük kiaknázásában reménykednek.
A jelentésben ugyan nem szerepel, de ide tartozik, hogy úgy néz ki, Magyarországon is lendületet kaphat a palagáz-kitermelés.
Az energiaválság mellékhatása: felpöröghet a palagázkutatás Magyarországon
Csekély mértékben ugyan, de folynak kutatások Magyarországon a nem-konvencionális szénhidrogének területén, miután hét évvel ezelőtt a Falcon Oil leányvállalata alól kihúzták a talajt.
A CAT az általa megvizsgált államok többségénél azt tapasztalta, hogy különböző módszerekkel igyekeznek kompenzálni a drága energiaárakat, ami azonban sok esetben csak fosszilis üzemanyagok intenzívebb használatát eredményezi. Ehelyett pont ennek a magatartásnak a megváltoztatását kellene szerintük elérni: a kevesebb egyéni autóhasználat, több tömegközlekedés, alacsonyabb sebességhatárok, hidegebbre állított fűtés, otthoni munkavégzés – áll a javaslataik között.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha mindezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor vagy nyereségesen már soha nem működtethető termelőeszközként végzik, vagy végképp visszafordíthatatlanná válik a Föld felmelegedése.
A fosszilis energiaipar szinte rögtön azután kapott új lendületet, hogy a klímavédelemben eljött a most vagy soha pillanat, amire az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) figyelmeztetett még áprilisban. Az IPCC szerint 2030-ig a felére kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, annak érdekében hogy képesek legyünk 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedést.
Az ENSZ segélykiáltása a Föld megmentéséért: eljött a „most vagy soha" pillanat
Arcul csapta az emberiséget a klímaváltozás az utóbbi jó egy évtizedben, s a legfrissebb tanulmányok szerint alig van esélyünk a globális éghajlati katasztrófa elkerülésére.
“A világ ezzel tovább súlyosbítja a koronavírus-járvány után elkövetett hibát, amikor a gazdaságok újraindítása során a hangzatos zöld retorika ellenére nem a szén-dioxid-kibocsátást valóban csökkentő irányba mozdultak.
Valaminek meg kell változnia: nem reagálhatunk többé olyan lépésekkel a rövid távú megrázkódtatásokra – legyen az egy járvány vagy fegyveres konfliktus kiváltotta energiaválság –, amik révén tovább nő a kibocsátás, miközben tudomást sem veszünk a fenyegető klímaválságról
– közölte Bill Hare a CAT másik tagszervezete a Climate Analytics igazgatója.
Az igazgató szerint a kormányok rendelkezésére állna egy sor megfelelő alternatíva, mint például az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiatermelés felfuttatása, a közösségi közlekedés fejlesztése, vagy a fosszilis iparág jelentős profitjára kivetett különadók.
Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is.
