A technológia az egyetlen reményünk az éghajlat megmentésére, mert úgy tűnik, az emberek nem akarják visszafogni a fogyasztásukat – mondja Bart István klímapolitikai szakértő, akinek Napozószékek a Titanicon címmel jelent meg kötete a klímaváltozásról.
Hogyan árthat egy olyan időtöltés, mint a labdagurigató golf a környezetvédelemnek? – tűnhet logikusnak a kérdés. Nem is magával a sporttevékenységgel van a gond, hanem azzal az óriási földterülettel, ami helyet ad neki.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
A tettek elmaradnak a szükséges szinttől, bár már legalább sok cégnek vannak konkrét klímavédelmi céljai.
Az alumíniumimportot érintő extra vámok miatt jobban megéri majd PET-palackban árusítani az üdítőt.
Donald Trump második elnöki ciklusa és az Egyesült Államok újbóli kilépése a párizsi klímaegyezményből jelentős kihívások elé állítja a globális dekarbonizációs törekvéseket. Viszont Európának ez inkább lehetőséget rejt, amit mielőbb fel kellene ismerni – hívja fel a figyelmet energetikai szakértő szerzőnk, Borbély Ede. Vélemény.
Ugrásszerűen emelkedik világszerte a klímával kapcsolatos bírósági eljárások száma kormányok, vállalatok ellen. Egyre több határozat szerint alapjog az élhető környezet. Az ítéletek segíthetik az éghajlatváltozás elleni harcot.
Az áramtermelés és a közlekedés dekarbonizációja mellett elindult egy újabb fontos klímavédelmi rendszer-átalakítási program: a hagyományosan nagy szennyezőnek számító acélipar karbonlábnyomának csökkentése. A hangsúly a zöldacélra kerül át, de nem mindegy, hogy ki mikor vált.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Ha így haladunk tovább, eljuthatunk oda, hogy nyáron ugyanannyi pénzt visz majd el a légkondi, mint amennyibe telente a fűtés kerül.
Michael Bloomberg milliárdos üzletember alapítványa közölte, hogy más szervezetetekkel együttműködve biztosítani fogják, hogy az Egyesült Államok teljesítse globális klímavédelmi pénzügyi vállalásait.
Több mint száz ország és szervezet tárgyal klímavédelmi lépésekről Hollandiában.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Stabil árfolyamával a szén meglepően értékálló befektetésnek bizonyulhat a következő esztendőkben is.
Egyfajta útvonalat vázolt fel az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentsék (1990-hez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát. Ez egy közbülső lépcső: az EU deklarált célkitűzése a 2050-es klímasemlegesség elérése, amelynek következő állomása 2030, ameddig 55 százalékos csökkenést kell elérni. A 90 százalékos cél eléréséhez szükséges szabályokat a következő Bizottság fogja kidolgozni.
Schwarzi tovább mehetett, de az órát hátra kellett hagynia.
Mi mentheti meg a Földet és az emberiséget az éghajlatváltozás pusztító következményeitől? Összeállításunkban olyan ígéretes technológiák közül válogattunk, amelyek globális méretekben észszerűen megvalósíthatók (megvalósítandók), illetve kisebb léptékben már ma is működnek.
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
