Tetszett a cikk?

Olyan ütemben emelkednek az alapanyagárak, hogy a kivitelezők jó esetben csak két hétre garantálják a szerződésekben azokat. Felvásárlási láz még nincs, de már az ÉVOSZ is kongatja a vészharangot. A GVH is melléjük állt.

Megfújtuk a sípot

– mondja a hvg.hu-nak az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, arra utalva, mindent megtesznek azért, hogy felhívják a figyelmet: a korábban kötött szerződések fölött mára „eljárt az idő” a kiugróan magas építőanyagárak miatt. Koji László emlékeztet, idén az első 5 hónapban 15–20 százalékkal nőttek az anyagköltségek, és „ennek nincs vége”. Úgy számol, hogy év végére az építőanyagok átlagos áremelkedése elérheti vagy meghaladhatja a 30 százalékot.

Lehetnek olyan építőanyagok is, amelyeknek az ára év végéig 50–100 százalékkal is megugrik, ha nem találunk ki valamit

– kongatja a vészharangot az elnök, hozzátéve, hogy a tervezők és a kivitelezők idén eddig 7 százalékkal növelték az árakat, de „valószínűleg sokan rákényszerülnek további áremelésre”.

„A vas ára 70–80 százalékkal ugrott meg az egy évvel ezelőttihez képest, de többet kell fizetni a rézért, a festékekért és a faanyagért is” – sorolja Kovács Attila kivitelező. Utóbbira azt a példát hozza, hogy míg tavaly a fa köbméterára 80–90 ezer forint közé esett, ma már meghaladja a 120 ezret. Béreket tavaly emelt, idén erre már nem lesz lehetősége, „nincs miből”.

©

Daczi Dóra, az Artium Design belsőépítészeti stúdió egyik alapítója és vezetője, aki Artium néven blogot is vezet a hvg.hu-n, azt mondja, azt a munkát, amelyet tavaly év elején nagyjából 200 ezer forintból lehetett elvégezni anyagköltséggel és a munkabérrel „most 3–400 ezerből jön ki”. A tapasztalata az, hogy magánszemélyeknél mindig van csúszás, „van olyan lakás, amit két éve nem tudunk befejezni, mert nincs asztalos, vagy csak horror áron”. Egyelőre azt látja, hogy nem akarnak a megrendelők lejjebb adni a minőségből, sokan inkább megpróbálják behozni maguk vagy ismerősön keresztül külföldről alapanyagokat.

Ez nem az Ecseri piac

– reagál Kovács Attila arra, hogy akadnak, akik maguk oldanák meg a beszerzést. Ebben az esetben ő nem szerződik, inkább visszautasítja a munkát.

Nemcsak a kivitelezők, a tervezők sincsenek könnyű helyzetben: az alapanyagok árnövekedése és a munkaerőhiány a tervezési feladatokra is kihat. „Félő, hogy kevesebb forrás jut az egyedi megoldásokra, tűpontosan betervezett konyhákra, gardróbokra vagy kisbútorokra, és több mindent kell majd kommerszebb megoldásokkal helyettesíteni” – érvel Daczi Dóra.

Az egekig szökhetnek az árak – sok múlik a szerződéseken

Az ÉVOSZ elnöke szerint, noha egyelőre nincs felvásárlási láz és építőanyag-hiány Magyarországon, mégsem lehet fix-, vagy átalányáron szerződni, mert az árakat illetően „ami ma van, holnap már nincs”. Így lehetetlen megbecsülni, hogy idén mennyivel kerül többe egy építkezés, mint tavaly. Szerinte a tételes költségvetés a jó, ami azt jelenti, hogy a szerződésbe a felek foglalják bele, milyen tételekben, milyen árváltozások lehetnek.

©

A felújításnál az anyagköltség rendre eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, az új építésnél még többet is. Hangsúlyozza, a megrendelők nem várhatják el, hogy a kivitelezők nyeljék le az anyagköltséget. Ezért szerinte szóba jöhet a munka szakaszolása vagy a műszaki tartalom átalakítása is.

A mai világban egy hétre nem lehet garantálni az árakat, nemhogy fél évre előre

– erősíti meg Bognár Tímea ügyvéd is. Azt mondja, aki ma építkezésre vagy felújításra adja a fejét, nem tudhatja, hogy a végén mennyi pénzt kell majd érte kifizetnie.

Ami a szerződéseket illeti, a szakember szerint egyik félre sem lehet ráhárítani azokat a körülményeket, amelyekre nincs hatása, „az áremelkedés ilyen”. A kivitelező a saját munkájáért és a határidőkért felelős, ezt lehet rajta számonkérni. „A szerződés kétoldalú ügylet, mindenki csak arra tud garanciát vállalni, ami az ő munkájának az eredménye” – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy egy ház kivitelezése nem néhány hét alatt történik meg, „irreális elvárás is lenne, hogy egy kivitelező szeptemberben kössön szerződést egy jövő tavaszra átadandó épületre”. A korábban kötött szerződéseknél az ügyvéd szerint két lehetőség van: módosítani vagy felbontani lehet őket. Utóbbi esetben azonban a készültségi állapotnak megfelelően a feleknek el kell számolniuk egymással.

©

Kovács Attila például úgy szerződik, hogy a munkadíjon nem változtat, az alapanyagokra vonatkozó árajánlat viszont

csak két hétig érvényes.

Korábban még az euró-forint árfolyamához tartotta magát, ma már nincs mibe kapaszkodni. Olyan ütemben emelkednek az árak, hogy nem tud korrekt, pontos ajánlatot adni.

Mi lesz az állami megrendelésekkel?

Csakhogy az építőipar legnagyobb megrendelői az önkormányzatok, illetve az állam, a megbízások 60 százaléka tőlük jön. Velük nem lesz könnyű megállapodni egy esetleges szerződés-átalakításról. Koji László egyenesen úgy fogalmaz, „ott külön táncrend van”. Az elnök azt sem tartja kizártnak, hogy ha nem sikerül esetleg egy szerződésben vállalt feltételt az árak miatt teljesíteni, és a szerződés módosítására sincs mód, nem marad más lehetőség, mint új közbeszerzést kiírni.

Az ÉVOSZ az államhoz fordult segítségért: keressen alternatív beszerzési lehetőségeket, elsősorban keleti országokból valókat. Az elnök példaként Kínát, Kazahsztánt és Oroszországot említi. Úgy látja, ez azért lehetne jó, mert államközi, kétoldalú szerződésekben átmenetileg rögzíteni lehetne az árakat, „szembemenve így a világpiaccal”. Ellenkező esetben szerinte még jobban elszállhatnak az árak. Kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy támogathatónak tartja-e az ÉVOSZ elképzelését. Amint érkezik válasz, közöljük.

©

Az ÉVOSZ a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) is megkereste, fokozottabb figyelmet kérve arra vonatkozóan, hogy a nyersanyagár-emelkedést egyes termékgyártók indokolatlanul meglovagolhatják. A szövetség konkrét visszaélésről nem tud, célja ezzel a lépéssel az volt, hogy a jelenségre irányítsa a figyelmet. A GVH a hvg.hu megkeresésére azt közölte, hogy konzultációt kezdeményez az ÉVOSZ-szal, mert – mint írta – „a felpörgő építkezések és felújítási hullám mellett kiemelten fontos a tiszta verseny az építőipari alapanyagok piacán”. A piaci konzultáció célja az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés okainak feltárása és az ágazat esetleges versenyproblémáinak minél alaposabb feltérképezése.

A nemzeti versenyhatóság tavaly ősszel egyébként versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. Illetve előzetes vizsgálatokat folytatott le számos más építőipari alapanyag (például tégla, tetőcserép, szigetelő- és burkolóanyagok, nyílászárók) forgalmazásának piacán, hogy feltárja ezen termékek értékesítési rendszerét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!