A tavaly felújított180 ezer lakás száma messze elmarad a kívánatosnak tartott évi 400 ezertől – figyelmeztet tanulmányában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Ha ezen nem sikerül érdemben változtatni, marad a lakhatási krízis – mondta a Népszavának Koji László, a szervezet elnöke.

Minél tovább késlekednek ráadásul a lakók a szükséges munkák elvégzésével, később azok annál többe kerülnek majd, és nemcsak a műszaki tartalom leromlása, hanem a folyamatos áremelkedés miatt is. Idén mintegy 8-10 százalékos áremelkedés várható a lakásfelújítások terén.

Koji László szerint elsősorban az 50 év fölötti korosztály ódzkodik a felújítástól, mondván, nem térül meg – ami nem igaz, hiszen a a jobb lakáskörülmények és a javuló életminőség azonnal megtérül, a rezsiköltségek csökkennek.

Koji szerint a lakásfelújítások ösztönzése érdekében ugyanakkor állami beavatkozásra is szükség volna. Az ÉVOSZ azt javasolja, az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan-felújításoknál a felújítási áfaérték 50 százalékát – maximum 3 millió forintot – számla alapján lehessen visszaigényelni.

A kormány nem nyitott a szakmai szövetség javaslatára, tart az esetleges visszaélésektől. Koji László szerint bár előfordulhat, hogy valaki számlákat vesz, és úgy igényli vissza az áfát (mint ahogyan az is, hogy egy vállalkozó egyéb, nem lakóingatlanon végzett munkát is lakásfelújításként számol el), ezek a kiskapuk javarészt bezárhatók lennének, ha kizárólag írásos szerződés, a műszaki tartalom dokumentálása és szintén írásba foglalt költségvetés bemutatásával lehetne visszaigényelni a lakásfelújítás költségeinek áfáját.

A szövetség számításai szerint a lakásfelújítás évi 500 milliárd forintos üzlet, de a munkálatok nagy része szóbeli megállapodások alapján történik, így az állam számára mintegy 300 milliárd forint nem látható, mely mintegy 80 milliárd forintos áfatartalmat jelent.

Bár az energiatakarékossági felújításokra, rekonstrukciókra voltak pályázatok, ezek a pénzek pillanatok alatt elfogytak. A szakma becslése szerint a 4,3 millió hazai lakóingatlan feléhez 30 éve nem nyúltak, így azonnali felújításra szorulnának, a budapesti lakóingatlanoknál ez az arány még magasabb, 60 százalék.

A lakásfelújítások piacán a kormány által ígért falusi csok némi elmozdulást eredményezhet: a nagycsaládosok 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásának csak a fele költhető vásárlásra, a másik felét az ingatlan felújítására (vagy bővítésére) kell fordítani. Kérdés persze, hogy belevágnak-e a családok a lakásvásárlásba vagy felújításba egy olyan faluban, ahol nincs munkahely vagy iskola.