A portálnak nyilatkozó belső források szerint ugyanakkor szó sem lehet arról, hogy Magyarország egy centet is lásson az EU új generációs, helyreállítási programjából, amíg nem rendezi megnyugtatóan a jogállamisággal kapcsolatban felvetett problémákat.
Hétfőn, kedden és pénteken ülésezik a jövő héten az Országgyűlés, megtartják a státusztörvény és a jövő évi költségvetés végszavazását is, de Svédország NATO-tagságának ratifikálását nem tervezik, így az már biztosan későbbre csúszik.
A magyar kormánynak alapvetően három fenntartása van a költségvetési módosító javaslattal szemben, ezek közül az egyik az, hogy „a brüsszeli bürokrácia növelését segíti elő".
Rendkívüli parlamenti ülést hív össze a kormány július első hetére.
Változott a csok, a Babaváró, az árstop, a SZÉP-kártya, a diákhitel, cserébe viszont a cégeknek is lett energiaárstopja. Az MNB-nek volt egy kamatdöntése, az EU több pénzt kér, és természetesen ez a hét sem maradhatott el újabb akkugyáras bejelentés nélkül. Heti gazdasági összefoglaló.
4,99 százalékról 7,99 százalékra ugrik a szabad felhasználású diákhitel kamata.
A leminősítést és a bóvlihoz való közeledést egyelőre elkerülheti Magyarország, de a javításhoz nagyobb költségvetési szigor és az EU-val való kiegyezés szükséges.
A kormánytól független szervezetek szerint is megalapozott a jövő évi költségvetés, aminek középpontjában az infláció elleni küzdelem, és a bérek fejlesztése áll. A Pénzügyminisztérium szerint szó sincs megszorításokról, ezzel együtt az állam spórol, és ha kell, kész reagálni a jelenleg még beláthatatlan fejleményekre. Banai Péter Benő államtitkár a parlament Költségvetési bizottsága előtt adott számot a tervezetről.
Hosszú órákig vitatkozohatnak a képviselők kedden a 2024-es költségvetésről, de előtte még szavaznak többek között az építményi jogról, a háztartási kutak engedélyezésének eltörléséről, vagy épp a vendégmunkásokra vonatkozó új szabályokról.
Adóemelést jelentett be a kormány; szükség is van erre, mert annyira nincs pénz a költségvetésben; lassul, de még így is hatalmas az inflációnk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
Majdnem duplájára emelték a megtakarítások után fizetendő adót; bemutatták a 2024-es költségvetést, és már kezd látszani, min próbálnak spórolni; megsemmisítette a törvényszék a Ryanairre fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó határozatot. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Soros György piros sarok, Erdogan kék sarok – pont úgy, mint Magyarországon – így értékelte Orbán Viktor a törökországi választást, Erdoganért pedig még imádkozott is. A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek pont annyi köze van az uniós elnökséghez, mint az eszkimó parlamentnek, Varga Mihálynál pedig biztonságban érzi az országot.
Egyre több szociális feladat hárul az önkormányzati rendszerre.
Bár a 2024-re tervezett négyszázalékos gazdasági növekedés és hatszázalékos infláció adna némi mozgásteret a kormánynak, a költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szűkmarkú, és dacol az észszerű uniós javaslatokkal.
A költségvetés egyes tételeinek titkosítása miatt még csak azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit is költenek haderőfejlesztésre.
