Soros György piros sarok, Erdogan kék sarok – pont úgy, mint Magyarországon – így értékelte Orbán Viktor a törökországi választást, Erdoganért pedig még imádkozott is. A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek pont annyi köze van az uniós elnökséghez, mint az eszkimó parlamentnek, Varga Mihálynál pedig biztonságban érzi az országot.
Egyre több szociális feladat hárul az önkormányzati rendszerre.
Bár a 2024-re tervezett négyszázalékos gazdasági növekedés és hatszázalékos infláció adna némi mozgásteret a kormánynak, a költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szűkmarkú, és dacol az észszerű uniós javaslatokkal.
A költségvetés egyes tételeinek titkosítása miatt még csak azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit is költenek haderőfejlesztésre.
Érkeznek az első részletek a 2024-es költségvetésről; óvatosan, de elkezdte az MNB a kamatcsökkentéseket, alkatrészproblémák miatt vannak bajban a légitársaságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő 2024-es központi költségvetés volt a témája a kormányinfónak, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter magyarázta a számokat. A tervezetet a Költségvetési Tanács már véleményezte, de nem volt túl lelkes tőle. Varga szerint is vannak kockázatok, de alapvetően pedig mindenre több pénz jut majd. Nézze vissza a hvg.hu-n a kormányinfó közvetítést!
Az EU 2021-2027-re vonatkozó költségvetéséről és a Covid miatt összeállított 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról szóló, 2020-as megállapodással az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács egyezségre jutott az új uniós bevételekről. Ilyen lenne például a műanyagokra kivetett adó és egy új digitális díj, amelyet a techóriások fizetnének. Most azonban úgy tűnik, hogy még több pénzre lesz szüksége az EU-nak.
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
Nagyon remélik, hogy jövőre a magyar gazdaság visszatérhet „a magas ütemű növekedési pályára”.
Ausztrália 10 milliárd dollárt szán a megélhetési költségek enyhítésére.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba kerül idén az államnak, hogy a kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak, vagyis kifizeti helyettük. Ez a részletes szabálytervezet szerint szerződésmódosítással és a már befizetett vízdíj visszatérítésével jár.
Budapest főpolgármesteréhez hasonlóan Hódmezővásárhely vezetője, Márki-Zay Péter is perelné az államot, ő az elmaradt állami támogatás miatt. A keresetet még az a jogi gárda küldte el a bíróságra, amelynek tagjai közül gyakorlatilag már egy sincs a hivatalban. A város a működőképesség határán lehet.
Meglepő stratégiával állt elő Karácsony Gergely főpolgármester egy évvel az önkormányzati választások előtt. Célja, hogy az önkormányzat kínzó pénzhiányának ódiuma Orbán Viktorra hulljon vissza. Kormánykörökben egyből bedobták a főpolgármesteri pozíció megszüntetését.
Reagált a pénzügyminiszter és a Kormányzati Tájékoztatási Központ is a főpolgármester bejelentésére.
A távhőkassza egyenlegének megsegítése mellett humanitárius célokra is pénzt ad a kormány.
Moszkva olyan intézkedéseket hoz, amelyek lehetővé tennék az általuk „barátinak” kategorizált országok számára, hogy megvásárolják az orosz államadósság egy részét.
Lassan jöhet a jövő évi büdzsétervezet.
A svédeknek azonban még várniuk kell. Zárószavazást tartanak a képviselők a 2023-as költségvetésről is.
